Maybelline Great Lash Blackest Black szempillaspirál (teszt)

Sziasztok! :)

Bár az októbert hivatalosan (majdnem) kineveztem kultúr-hónapnak - lévén, hogy a nagy sminkmentességben többnyire irodalomról, zenékről hoztam/hozok bejegyzéseket - úgy gondoltam, hogy ezt a klasszikust is mindenképp szeretném megmutatni Nektek...
Aki sminkel - és esetleg régebb óta teszi ezt - minden bizonnyal ismeri a Maybelline klasszikusát...a legtöbb tininek első spirálja volt, és rengeteg felnőttnek jó barátja, hosszú évtizedek óta már...Fénykorában minden (akkor) sminkelő ember kezében megfordult már ez a spirál...Kedvező árral, és jó teljesítmény ígéretével édesgette magához a nőket...
Sajnos én kicsit későn "nőttem fel" hozzá, ugyanis amikorra én sminkelni kezdtem, addigra kicsit (nagyon) tágult a választék...A drogériák tele voltak olcsóbbnál olcsóbb (de ígéretesnek tűnő) spirálokkal, így nekem már nem sikerült első spirálként kipipálnom...Amikor még kevesebb márka volt, kisebb konkurencia, akkor nem volt nehéz győznie, de nagyon érdekelt, mit is tud, és kíváncsi voltam, helyt áll-e még a mai felhozatalban is a kicsike...Viszont így még csak "tini" spirálként se volt lehetőségem hozzájutni...Igazából kamaszkoromban a minél olcsóbb, annál jobb elven próbáltam az olcsó termékek közül kihorgászni a jobban funkcionálókat...ilyen márkákra, hogy "maybelline", vagy egyáltalán bármilyen közép árkategóriás drogériás márka, inkább nem is néztem - manapság inkább veszek ilyet, mint több olcsóbbat, de azért a kedvenc (maxfactor) spirálomra még így se költenék több, mint négyezer forintot...majd kuponos napokon, ha éppen nem lesz spirálom...
Egyébként ez a termék nem túl drága, olyan 1400 Ft körüli ára van, és 12,5 ml festéket kapunk érte, ami valljuk be: egyáltalán nem rossz ár/mennyiség arány...:)

A csomagolása nagyon "fiatalos"...bohókás, színes, a polcot messzebbről nézve nagyon kirí a sok "komoly" és elegáns társa közül...Figyelem felkeltő - bár a Maybelline spirálok nagy részének egyébként imádni valóan szép csomagolása van (kivéve A spirálomat tőlük, az még véletlenül se néz ki jól...de a minőség, az minőség...:D) - és szinte kéri, hogy "engem vigyél el"...

A keféje (formáját és felépítését tekintve) teljesen átlagos spirál kefe, viszont amikor először kihúztam a csomagolásból nagyon megijedtem: az átlagosnál jóval kisebb, vékony keféje van...Ez egyrészt nagyon jó, mert az alsó pillasort így tökéletesen ki lehet festeni, anélkül, hogy összekennénk a bőrünket is, másrészt komoly kétségeim voltak afelől, hogy a felső pillákon is jól használható a termék...Szerencsére hamar eloszlatta a kétségeimet, nagyon egyszerű használni, szépen elér minden szempillát, és mivel kicsi, még fél kómásan bal kézzel se szoktam felkenni a szemhéjamra .

A festék szaga szerintem teljesen "normális" spirál szag, kicsit se zavaró...Az állaga viszont elég...fura...nem sűrű, vagy ragacsos, de nem is híg, és igazából kicsit "szárazabb" szerintem, mint a szempillafestékek lenni szoktak...

Egy rétegben igazából kicsit semmilyen hatást érünk el (ha létezik "my lips but better" rúzs, akkor ez amolyan "my lashes but better" szempillaspirál hatását kelti), de könnyen építhető, és több réteg után egy nagyon szép, minden napi látvány tárulhat a szemünk elé...Kicsit dúsít, kicsit megemel, szépen színez és egyáltalán nem csomósít...Nem érünk el "hű" hatást, de nagyon szerethető végeredményt kapunk...:)

nélküle (csodás árnyékos kép, néha nem jók a fények és néha érzékeny rá a fényképező :()

rétegezve

szintén, csak itt is probléma volt a fényképezővel

A festék a szemhéjról száradás után könnyedén eltávolítható, az én mulasztásom annak köszönhető, hogy mindig a legelső használatot örökítem meg - tehát általában indulás előtt szenvedek még a fényképezéssel is, így gyakran esélye nincs megszáradni a festéknek mire fotózom, és a "felesleget" csak közvetlenül indulás előtt tüntetem el...

Egyébként gyorsan szárad, nem lehet felpislogni a szemhéjunkra...:)

Viszont a tartóssága az...Mondjuk nem akarom lehúzni, mert amúgy teljesen átlagos a tartóssága, peregni nem szokott, nagyjából fél nap után elkezd kopni, illetve találhatunk belőle a szemráncokban is picit - nem folyik el látványosan, de azért odébb megy...És a szeles illetve párás időt nagyon nem bírja...Egyébként nem irritál - szerintem, amióta nem sminkelem a szememet, azóta minden nap estére bedagad, bepirosodik, és iszonyatosan fáj, éget, szúr, viszket, és könnyezik, de ez nem a spirál hibája...az a spirál hibája, hogy ilyenkor általában nagyon gyorsan eltűnik a pilláimról, és szemalatti karikának álcázza magát...

Összességében nem ígért se vízállóságot, se tartósságot, se göndörséget, se hosszúságot, se dússágot, se műszempillahatást, se tökéletes intenzitást, se semmi ilyesmit, szóval teszi, amit tennie kell...Egy teljesen átlagos spirál, amit egyszer szerintem érdemes mindenkinek kipróbálnia (kivéve azoknak, akik hétköznapokra is a műszempillahatást kedvelik).

És a saját kérdésemre válaszolva: igen is kiérdemli a helyet még a mai spirálok között is a minőség-ár-mennyiség szentháromságában "tökéletesen" teljesít, és a maga kis átlagossága teszi csodálatos termékké...

Bátran ajánlom mindenkinek, bár én nem hiszem, hogy újra fogom venni - egy darabig - mert nyughatatlan vagyok, és szeretnék minél több terméket megismerni, mielőtt elkötelezném magamat (a tökéletes vízálló spirált már megtaláltam a Maybelline-nek köszönhetően :)), de látok rá némi esélyt, hogyha nem is az állandó társam lesz, de még vissza fog térni hozzám később is...Illetve nagyon szeretem használni reggelente, mikor sietek, mert nem kell lehúzni a végét (mint a Rimmel spirálomét, amitől általában nyakig festékes leszek, mert mindig belenyúlok a lehúzott festékbe xD).

Ti hogy álltok a klasszikusokkal? Melyik az a sminktermék/kozmetikum, ami évtizedek óta a nők hű társa, és esetleg ti is évek óta kitartotok mellette? Ezt a spirált próbáltátok már? :)

További szép napot mindenkinek! :)

Déry Tibor - Niki (Egy kutya története)

"[...]Tudjuk, hogy az éji sötétség és magány durván feszegeti a megpendített idegeket, s a csendből soha nem volt hangokat hasít ki, a semmiből rémképeket gyúr.[...]"

Sziasztok!
A mai bejegyzésben a címben említett műről lesz szó...Rövid bevezetésként annyit szeretnék elmondani, hogy az írónak én eddig csak költeményeit ismertem, és - szégyenszemre - nem tudtam, hogy írt is...Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy időhiányában a mi tanulmányainkból teljesen kimaradt Déry, sajátos érdeklődésem miatt jutottam csak el a verseihez is, és nem is igazán találkoztam a műveivel könyvesboltokban - antikváriumokban meg csak vállalhatatlan állapotban lévő, és eléggé túlárazott darabokat láttam...De Tipegő Zombi blogján belefutottam ebbe a műbe, és nem volt kérdés, azonnal kívánságlistára raktam, ott könnyen beszerezhetőnek tűnt - illetve tippeket is kaptam, hogy merre nézzek szét, amit innen is köszönök, még egyszer! :)

Most kivételesen a küllemmel kezdenék, ugyanis ez egy tipikus egy délutános kis olvasmány terjedelmét tekintve...Viszont ez senkit ne tévesszen meg, ugyanis tartalmilag ennél bőven több időt vesz igénybe a könyv befogadása...

"A kisregénynek keretet adó

kutyatörténetben az 1950-es évek

eseményei elevenednek meg.

A művet sok iskola kötelező

olvasmányként ajánlja,

mert a megindító történetből

a kisebb gyerekek is megismerhetik

és átélhetik a hazai közelmúlt

tragikus eseményeit."

És én megint a fülszöveggel fogok vitázni - mint oly gyakran megesett már, hogy belekötöttem...Először is: akármilyen mesés formában, kedves kiskutyák szőrébe bújtatva próbáljuk eladni a történetet, attól a "kisebb gyerekek" nem fogják jobban érteni...Eleve szerintem az ilyen dolgokról, ha csak beszél az ember, vagy megtanulja, nem értheti...Egyszerűen nem lehet azt érezni, amit azok éreztek, akiknek a családtagjait erőszakkal elvitték látszólag ok nélkül, akik vártak szeretteikre úgy, hogy csak reménykedni tudtak abban, hogy egyáltalán életben vannak még...Ezt az állandó bizonytalanságot, akármennyire jól ír valaki, akármilyen jól tudja átadni, nem lehet úgy érezni, ahogy azok érezték, akik benne éltek...Számunkra ezek csak rémtörténetek, az akkor és ott élők számára viszont a valóság volt...Átélésről nem is beszélve...Plusz elég "hiányosnak" is tekinthető a mű, mert csak ezt a várakozást, és elhurcolást tárja elénk, de azért nem erről szólt az egész '50-es évek...szóval a fülszöveg megint nem jött össze nekem...

Máskülönben a mű tényleg fantasztikus eszközöket sorakoztat fel az olvasó "ellen", hogy belerángassa az akkori világba, és kísérőként egy iszonyatosan édes kiskutyát tesz mellénk...A lelki leépülést és a fizikait olyan szép párhuzamba fogja, hogy már majdnem én is belebetegedtem...ahogy leírja, ahogy fokozatosan épül le az addig egészséges és erőteljes élőlény...ahogy a várakozásban egyre inkább eluralkodik a reménytelenség, de a hűséges szív nem hagyja kipusztulni a reményt...a hiány, ahogy tönkreteszi és szinte ellehetetleníti őket, a veszteségek, amiket megélnek...és az, hogy még az örömteli viszontlátás se feltétlen örömteli...

Tényleg fantasztikus példája a hűségnek, odaadásnak, ragaszkodásnak, az asszony részéről a kitartásnak, a kutya részéről a lemondásnak...Viszont bármennyire szép az eszme, mint a könyv végződése is mutatja: lehet néha érdemesebb...elengedni a dolgokat, és tovább lépni...legalábbis lemondás helyett, ha kitartóak vagyunk, és elég erősek, hogy kitartsunk, akkor nem adhatjuk fel...viszont ha erre nem vagyunk képesek, akkor el kell engedni...(utóbbihoz némi önzéssel kell kompenzálni az erő hiányát...nem sokkal, csak annyit kell hozzátenni belőle, amennyi hiányzik a kitartáshoz szükséges erőhöz...)

És kicsit tárgyilagosabban: úgy vettem kézbe a könyvet, hogy tudtam mi lesz a vége...ha egy ilyen témájú könyvet vesz az ember a kezébe, nem lehet NEM TUDNI, hogy hogyan fog végződni...Ha mégsem sejtjük, akkor viszont az író fokozatosan belevezet minket, sőt szinte tol maga előtt, hogy ne hátráljunk meg...éppen ezért hősiesen bevallom: az utolsó négy oldalt csak egy hónappal később olvastam el...az első 134-hez egy délután kellett...viszont az utolsó néhányhoz olyan lelkierő, ami több, mint 130 oldalnyi ILYEN után nem feltétlen van meg az emberben...Egyszerűen úgy éreztem, hogy bármilyen egyenes út vezetett a végkifejlethez, én nem álltam készen, hogy odaérjek...

Egyébként valahogy ironikus, hogy a szerettünk, akihez önmagunk által kötjük magunkat, milyen gyorsan képes a pusztulásunkat okozni (köszönöm szépen Schopenhauernek, hogy sikerült egy ilyen nehezen értelmezhető mondatot írni)...Akit magunk mellé választunk, mert úgy érezzük, hogy megment minket - akár saját magunktól is - menedéket ad (nem feltétlen fizikálisat, akár lelkit is)...ha nem vágjuk el időben a hozzájuk kötő szálakat, és készülünk a földet érésre, akkor ha maguktól szakadnak (esetleg a másik fél vágja el őket, bár itt ez egyáltalán nem volt szándékos), a földet érés akár halálos is lehet...Bár meglehet, hogy túléljük a zuhanást is, akkor viszont a megvilágosodásba döglünk bele...amíg csak egy rémálom a hiány addig fel lehet belőle még ébredni, kellemetlen lesz, de nem valós...viszont ha a valóság, és mi ezt elfogadjuk, nem akarunk - vagy nem tudunk - változtatni rajta...akkor menthetetlenek vagyunk...pont, mint Niki...

Annyi, hogy a körülmények változhatnak, és ha kedvezőbb a helyzet, és mi még nem ismertük el valóságként ezt a hiányt, akkor újra szövögethetjük a szálakat...illetve ha a szerelem/szeretet igazán erős, akkor ezek a szálak csak megnyúlni tudnak, elszakadni nem...így is érhetünk a padlóra kellemetlenül is, de lesz, aki idővel visszaránt minket...

Majd egyszer talán megértem, hogy miért van az, hogy aki a MINDENT jelenti valakinek, az hogy semmizheti ki teljesen őt...

Szóval rövid tanulság: inkább harcoljunk, és essünk el (vagy győzzünk veszteségek árán), minthogy megássuk saját sírunkat...(Ez a bekezdés egy az egyben Schopenhauernek köszönhető, miatta gondolkodok ilyen "irányban", szóval úgy döntöttem, hogy írok arról is bejegyzést...bár egy filozófiai könyvről nem hiszem, hogy túl összeszedett bejegyzést lehet írni - illetve nekem van egy három oldalas szövegem belőle - de lehet kiemelek pár elgondolkodtató idézetet, vagy valamit, ami megfogott...vagy valami hasonló...még nem született meg a gondolat, csak a terv...:))

És egy kis összegzés a könyvhöz: ajánlom mindenkinek...nem tudom meghatározni, hogy pontosan kinek, mert mindenkit kötött már valami valakihez...és ezek az emberek mind kivétel nélkül értékelni tudják a könyv szereplőinek egymáshoz fűződő viszonyát - szerintem...

Ti ismeritek Déry munkásságát? Szeretitek? :)

I thought I was a Butterfly next to your Flame

Sziasztok! :)

A mai bejegyzésben egy sminket szeretnék megmutatni nektek, ami először csak béta verziónak indult, de aztán összenéztem az ihletforrással, és megkedveltem...Ennél a sminknél nem fogom leírni, hogy hogy készült, csak azt, hogy mit használtam...:)

múzsám

N küldte ezt a képet az éjszakai látogatójáról...Engem egy molylepke zaklatott két hétig, őt meg egy ilyen csodálatos jószág találta meg...A második gondolatom viszont az volt, hogy milyen jó sminket lehetne ebből készíteni...Szóval némi netes utána járással, és szekrény szétdobálással, de rászántam magam, hogy csinálok egy próbaverziót...:)

fényviszonyokban passzoló kép

Felhasznált termékek:

1. Sleek i-Divine paletta, Sunset -> narancssárga, arany, fekete
2. Sleek i-Divine paletta, Vintage Romance -> felső sor: 2, 3, 4; alsó sor: 3, 5
3. essence i <3 stage szemhéjpúder alapozó
4. Rimmel rockin curves szempillaspirál -> black
5. Avon supershock gel eyeliner -> black
6. essence szemöldökceruza -> black
7. essence ecsetek: tusecset, szemhéjpúderecsetek
8. Catrice duplavégű szemhéjpúderecset

És akkor most néhány kép jöjjön a sminkről normális(abb) fényviszonyok között:

A facebookon ígért zenei utalások megfejtései:

Marilyn Manson

Prosectura

Egyébként utólag átgondolva ezer ezer éve voltam már Prosectura koncerten, remélem minél hamarabb újra láthatom őket, múltkor is akkora bulit csináltak, az valami elképesztő volt ez még őszi sminknek is elmenne...jó szándékkal meg némi finomítással...

Hát ennyi lettem volna mára, csodás napot mindenkinek! :)

Nektek hogy tetszik? :)

RdeL young rúzsok

Sziasztok! :)
A hét kezdéseként hét rúzs színmintáját szeretném elhozni nektek...eredetileg tesztes posztnak indult, de az az igazság, hogy túl sokat nem tudok róluk írni...
Egy rózsaszín, játékrúzs hatású műanyag tokban foglalnak helyet a rúzsok, éppen ezért nagyjából lehetetlen őket komolyan venni...rásegít erre az áruk is - röhejesen olcsóak - és az erős, mű rágógumi illat se kelti éppen minőségi termék hatását...én is azért vettem, hogy játsszak velük, kipróbáljak egy csomó színt - és egy viszonylag új márkát, itt a mai napig nem találkoztam még ilyen márkájú állvánnyal - olcsón...
Ennek ellenére nagyon is jól teljesített a rúzs...bár a pigmentáltsága elég gyengusz - kivétel nélkül mindnek - és ebből kifolyóan a fedéssel is vannak gondok, nem lehet túlzásba vinni legalább...Jó mondjuk én eleve erős rúzsokhoz vagyok szokva, lehet valakinek az is túlzás, amit a márka bizonyos színei produkálnak...
A tartósságuk alsó határos átlagos (kevés, de nem elviselhetetlenül), a viselésük kellemes, nem szárítanak, és hamarabb lekopnak, mintsem elmásszanak...
Igazából szerintem a rúzsnál a "young" hatványozottan érvényesül...én leginkább kamaszoknak javasolnám, akik szeretnék sminkelni magukat, de a szüleik/iskola nem engedi, esetleg azoknak az embereknek (legyenek bármilyen korúak is), akik most barátkoznak a rúzsokkal, vagy alapvetően nem rúzsbarátok, de néha vágynak azért egy rúzsra...
A színekről külön külön a képek alatt fogok írni, hogy milyenek voltak élőben az elvárásaimhoz képest...:)

Én ezt a hét rúzst birtoklom, minden árnyalatot beszereztem, amiről képen keresztül úgy gondoltam, hogy hasznosítani tudom majd, és legalább a bőrömhöz illik...:)

Név szerint ők azok:

• 03, parisienne
• 04, princess
• 06, trés chic
• 07, mademoiselle
• 08, red earth
• 09, moulin rouge
• 13, plum diva

Na és akkor jöjjenek a képek róluk még az összegzés előtt...:)

Parisienne (03)

"Egy gyönyörű világos rózsaszín, ő az elsők között került a kosaramba, ugyanis nem akarom, hogy a természetes sminkek kifogjanak rajtam, és úgyse volt még szép nude rúzsom soha...:D"

Nos...igazából itt teljesen jól lőttem be az árnyalatot...az egyetlen dolog, amivel nem számoltam, az az, hogy ez a halvány rózsaszín ami a (csaknem hulla színű) karomon is alig látszik/látszott, az ajkaimra felvíve teljesen eltűnik...Nem annyira sötét az ajkam alapszíne, de ez az árnyalat tényleg elveszlett azon is...

Princess (04)

"Ő egy csillámos barnás-nude árnyalat, ami a képek alapján nagyon megfogott valamiért...egyébként szintén a fentebb említett meggondolásból került hozzám...:D"

Ezt is teljesen eltaláltam, van egy enyhe karamelles/narancsos beütése, de amúgy jól fogalmaztam...viszont ugyanaz a baj vele, mint az előzővel...ajkakon nem igazán érvényesül...

Trés chic (06)

"Ő egy kicsit sötétebb rózsa szín (nem rózsaszín, hanem az a barnás rózsa, ami többnyire "rose" néven fut), ő is elég természetesnek tűnt a képek alapján, de azért jóval erősebb, mint az előző kettő...:D"

Rajta meglepődtem...pozitív értelemben...ez volt az első szín, ami látszott az ajkaimon...és jóval pirosasabb rózsa, mint amilyenre számítottam...bár így is elég narancsosnak mondanám, de egy egész kellemesen viselhető szín...(és sokkal jobban pigmentált, mint a következő delikvens, amin nem kicsit lepődtem meg - szintén)

Mademoiselle (07)

"Ő egy visszafogott, csillámos, természetes piros...Legalábbis felkenve egy enyhe pirosas színt kölcsönöz az ajkaknak..."

Nos igen, őt igazából ki is próbáltam ajkakon már frissen, szóval ez egy teljesen pontos meghatározás...Viszont nála az volt a meglepetés, hogy karra felfestve milyen gyengécske...azért ami már az ajkaimon látszik, azt hittem, hogy fog a karomon is...viszont az előbb említett csúnyán lenyomta...

Red earth (08)

"Apró csillámos hűvösebb, de nem annyira kékes piros, csodásan fénylik, és apró pirosas csillámokkal van tele...:)"

Igen, az...bár picit narancsos beütése is van - ami meglepő, mert hidegebb piros, és mégis enyhén narancsos - de egyébként vele nem volt problémám...:)

Moulin rouge (09)

"Azért nem kell még ördögűzőt hívni hozzám, maradt bennem annyi, hogy a valódi rajongásom tárgyának is áldozzak egy kicsit...Ez egy gyönyörű, csillámos, erős, kékes-rózsaszínes (rubinszerű) piros árnyalat...És valami fantasztikusan néz ki...de tényleg...Gondolom senkit se lep meg, ha elárulom, hogy ő a kedvencem ezek közül...:D"

Valamit megérezhettem, tényleg ez tetszik a legjobban közülük...vagyis még így is, hogy kibővültek kettővel (ugye kettő később került csak hozzám)...Egy hideg, sötét rózsaszínes pirosas árnyalat...van hasonló rúzsom, és nagyon szeretem, szóval szerintem ezzel se lesz gond...:)

Plum diva (13)

"Ez egy sötét szilvás-padlizsános lila, tele arany és piros csillámokkal - valamiért van egy olyan érzésem, hogy felkenve nem lesz túl erős színe, és fényesebb lesz, mint amilyen sötét..."

Komolyan mondom...rúzs szakértő leszek...van egy miss sporty new age nevezetű rúzsom...az egy hideg, nagyon halvány lila...(De ő még a csomagolásban is ILYEN - vagyis a bal szélső)

Hát az is nagyjából ilyen színt ad, szóval teljesen eltaláltam a leírást...bár hűvösebb árnyalat, mint amilyenre számítottam, de hogy a sötét lila se ilyen, az biztos - nem beszélve arról, hogy a szilva színhez köze nincs ennek az árnyalatnak...

Hát...szerintem mindent elmondtam róluk, és őszintén szólva szerintem nagyon jó kis játszótársak, nehéz velük mellélőni - szerintem...

Ti szeretitek az RdeL young termékeket? :)

Kellemes hetet előre is mindenkinek! :)

Rockin' curves

Nagy szeretettel köszöntöm a Tisztelt Nagyérdeműt!
A színpadon a mai est főszereplője, egy igazi sztár: a Rimmel scandal eyes rockin' curves 001-es black árnyalatú szempillaspirálja!
Már az öltözetével is magára vonja a figyelmet, a klasszikus és elbűvölő piros-fekete színkombinációt választotta egy kis kígyóbőrrel vadítva!
A tudása pedig...

...vissza a földre...

Szóval köszöntök minden kedves olvasót, a mai tesztem alanya a Rimmel fentebb említett spirálja lesz, fekete színben.
A külseje elragadó...a kedvenc színem piros, a feketéhez pedig nagyon mély kötődésem van (mint a szín maga...igen tudom igazából a fekete nem szín, blah blah blah...tanultam én is fizikát - más kérdés, hogy milyen eredményeket értem el...xD)...Szóval amikor ezer forintér' lehetett a spirálokat kapni, nem is volt kérdés, hogy lecsapok erre...Amúgy is kinéztem már korábban a keféje miatt, de a nem túl jó értékelések mindig távol tartottak tőle (az árával összefogva)...

Az essence kobrakeféje nagyon tetszett nekem (teszt a spirálról ITT), de sajnos az anyag minősége iszonyatos volt...Amikor megláttam ezt a fejet neten, akkor már biztos voltam benne, hogy valamilyen úton-módon én szeretném ezt kipróbálni, ugyanis szerintem hasonlít rá...Vagyis ez a kefe sokkal erősebben ívelt és ducibb is, de a forma miatt szerettem volna lecsapni rá...Meg hát...ha a hercegnőcske csődöt mondott, lázadjunk és legyen ROCK! (Igen, egész nap ilyen pihent voltam, és bár tudom, hogy egyáltalán nem vagyok vicces én tök jól elszórakoztatom magamat...ezt teszi a töri tanulás...nem szeretem a törit...de legalább jó kedvem van - pedig náthás is vagyok, ami önmagában is kínzás...komolyan mondom, a torokgyulladást jobban viselem, mint a mezei náthát...akkor "legalább" rendesen vagyok rosszul, így meg csak a közérzetem nagyon rossz...és arra van gyógyszer, erre nincs...:/)

Ahhoz képest, hogy elsőre megijedtem, hogy mekkora a keféje, szerintem elég gyorsan kitanultam a használatát - a képen az első festésem látható, ott még nem egészen volt biztos a kezem, de azóta minden nap használom, és már szép eredményeket vagyok képes elérni - feltéve, hogy nem sietek...rohanós reggeleken kimondottan tiltólistás lenne ez a termék, mert a kapkodás nagyon megnehezíti a felvitelt...Egyébként érdemes egy fülpiszkálót tartani kartávolságon belül az első pár használatnál...

Egyébként kicsit nagy mennyiségű festéket visz fel, érdemes lehúzgálni, mielőtt magára keni az ember, de úgy érzem ez a spirál még így is jobban teljesített, mint az...Az anyag maga nem egy nagy szám, kicsit hígabb, a száradása alsó határos közepes (vagyis...átlagspirálhoz képest lassú), éppen ezért elég könnyen elkenődik frissen még, illetve fel lehet pislogni...

A spirál egészen tartós, nem pereg, 10-12 órát kibír, nagyon szép, intenzív pillákat csinál...Ha ügyesen forgatja az ember, akkor szépen göndörít (na ezt a részét volt a legnehezebb kitapasztalnom xD), és dúsít...meg egy minimálisan hosszabbít is szerintem...

Minden pillát csodásan befed, de túl sok réteg esetén már összetapasztja őket...

A lemosása nagyon egyszerű, és nekem a pilláim se maradtak a sminklemosós vattakorongon - szóval sokkal előrébb vagyok, mint az essence spiráljával...

kiindulás - és igen, belelóg egy vörös hajszál, tudom...xD

egy réteg - szép természetes hatás

két réteg - szépen szétválasztja a pillákat

három réteg - póklábasodás elkezdődött, de csodásan megnyitja a tekintetet

Őszintén szólva ez a spirál messze üti az "elődjét", és akciósan megéri megvenni - teljes árat én sajnálnék rá kiadni, de valószínűleg ki fogom próbálni a "legfeketébb fekete" árnyalatot (aminek szintén gyönyörű a tubusa), és ha akciós lesz, akkor szerintem még újra fogom venni ezt is...

Témától eltérő, teljesen random asszociáció: olyan rég voltam cirkuszban, szerintem ovis korom óta nem voltam, most itt vannak, és nincs időm elmenni...:(

Nektek beváltak a Rimmel spirálok? Próbáltátok ezt a spirált? :)

Szép estét Nektek! :)