2018. július 16., hétfő

Állatkísérletmentes haladás

Sziasztok!

A mai bejegyzés a szokásos fél éves helyzetjelentésem lesz...leszámítva azt, hogy szerintem elcsúsztam a félévemmel...Ezúttal változtattam a beosztáson is, mert...őszintén szólva még mindig nem érzem jól magam, és telefonról képet feltölteni kész kínszenvedés, és ha mindent kipakoltam volna, egy kupac alapozón kell átmásznom, hogy eljussak az ágyamig...A szemhéjpúderek területén egyébként csak annyi változás volt, hogy lett négy új palettám (egy sleek, két essence); az arcra való termékeknél meg szerintem csak néhány új highlighter került hozzám (MUR, LOV és talán NYX)...semmi nem fogyott el, semmitől nem váltam meg (még...de most nem is néztem át a sminkeket, mielőtt nekiálltam a posztnak). A maradék két termékkupacon viszont jelentős fogyás van...illetve a mérleg immár átbillent a CF márkák oldalára...(A szemhéjpúdereknél már jó ideje arra húz, az arcra való termékeknél egyelőre a tesztelős márkák vannak többségben).
Igazából kezd elfogyni a gondolatom az ilyen bejegyzésekre, mert tényleg csak a kupacok méretének a változása a lényeg...és az szavak nélkül is megy...Bár most túl sokáig nem írtam, szóval nem úsztok meg két képpel, annál beszédesebb vagyok...és rosszul, szóval a szokásos kisregényemet sem fogom kihúzni...viszont hamarosan lesz egy HATALMAS bejegyzés az elmúlt hónapok zsákmányairól...aa...hamarosan lehet csak jövő hónapban lesz (mostanában nem tervezek semmit venni, és a fogkrémeket, melegítőket nem akarom lefotózni, csak az izgi dolgokat, szóval tartalékolnom kell a bevásárlós bejegyzésem...mármint...arra az esetre, ha mégis találok egy darab érdekes valamit, mert arról nem akarok külön bejegyzést írni, szóval hozzá akarom csapni a már félkészhez - bár mint mondtam: nem tervezek semmit venni...illetve, ha megyünk pestre, akkor lehet veszek néhány dolgot, mert a NYX, Lush, TBS látogatás nem maradhat el, nekem meg nincs önkontrollom).

A rúzsgyűjteményem egy igazán szomorú méretet öltött...vagyis...összezsugorodott az elmúlt időkben...ennek legfőbb oka, hogy elhasználtam dolgokat, illetve hogy kegyetlenebbül szelektáltam...még a kedvenc Rimmel rúzsomtól is megváltam...A felső kupac a teszt-mentes termék kupac...Túlnyomó részt essence, nyx, sleek termékek vannak ott, és a legtöbbjük sajnos nem "klasszikus" rúzs...a L.O.V rúzsomat kiemelném, mert új, és elég elegáns, jó minőségű csomagolása van, egész nap fent marad az ajkon evés ellenére is minimális kopással, de a legelső használatnál teljesen szétment...Valószínűleg újra veszem (?) nem vagyok még benne biztos, de így csaknem használhatatlan...róla majd szeretnék tesztet írni, de a borzasztó állapota (külseje) miatt lehet nem fogok...nem tudom lefotózni a rúzst, gusztustalanul néz ki...
Ami a "rossz" kupacot illeti...ott az ezer éves (nyolc...) Max Factor rúzsocskám, ami az egyetlen rózsaszín rúzsom és szeretném elhasználni...A többi rúzst meg azért tartottam meg, mert nagyon gyakran használom őket - meg a Max Factor folyékony rúzsai nagyon jó minőségűek is...azt hiszem ezeket leszámítva semmi nem fog hiányozni annyira...Mármint...így is vannak dolgok, ami hiányoznak, de amióta az előző bejegyzést írtam, nem használtam csak ezeket a termékeket, és minek tartanék meg még többet?
A másik kupacon a legjelentősebb változást az jelenti, hogy hármasával dobálom ki a spiráljaimat (ezúttal CF spiráloktól szabadultam meg kegyetlenül), illetve rendesen elhasználom őket, mivel nagyjából ez az egyetlen terméktípus, amit használok, és egyszerre csak 2-3 van kibontva, nem 5, gyorsabban fogynak...A jobb oldali (felső) kupac az állatkísérletmentes kupacom, innen legalább négy termék el fog fogyni a nem túl távoli jövőben...
A bal oldalon (alsó kupac) pedig a tesztelős márkák találhatóak...Ezek közül igazából csak a két filces tust használom elég rendszeresen ahhoz, hogy elfogyjanak, de a Maybelline meglepően jól bírja...Évek óta megvan, évek óta használom, és még mindig ugyanolyan intenzív, és tartós...ellenben a Rimmel első kibontástól csak kékes/szürkés vonalakat hagy...A képről lemaradt a Rimmel tégelyes tusa, mert félretettem, hogy megkérdezzem barátnőmet neki kell-e (mert én nem szeretem), de ha visszautasítja, akkor megtartom, mert teljesen mindegy mivel húzok alapot a szemhéjpúdervonalam alá...ezeken kívül az Yves Rocher zselés szemceruza gyűjteményem van itt, amiket imádok, és rendszeresen használom őket - hát...igazából nagyon ritkán sminkelek, szóval a rendszeresen talán túlzás, de ha sminkelek mindig használom őket...

Bejegyzésről bejegyzésre egyre elégedettebb vagyok a sminkkollekciómmal, és egyre motiváltabbnak érzem magam, hogy MÉG TÖBBET SMINKELJEK! Szóval...lehet kezd visszatérni a sminkekbe vetett hitem...:)

Legyen kellemes hetetek! :)

2018. július 9., hétfő

Bogyó

Üdv mindenki! :D

A rendszeresség látszatának fenntartása érdekében, ma összedobtam ezt a kis képválogatást a legutóbbi nyulamról...Mert...a kis rekorder, nem csak több, mint egy éve nálunk van, hanem már elmúlt két éves! Igaz most pont beteg szegényke, meg le is fogyott, hiába csaltunk a diétájával...de még él, és a legidősebb nyulam címet is megnyerte magának! (A nyulak életben tartása valahogy nem igazán megy...pedig imádom az állatokat...és igyekszem...de valahogy mindig vagy eltűnnek - korábbi nyulaim el is szöktek, mert kíváncsiak voltak, aztán valami lett velük - vagy csak egyik napról a másikra elpusztulnak...na jó, igazából háromnegyed órán belül képesek elpusztulni, ha felügyelet nélkül maradnak...)

Ugyanakkor...tudni kell az "állattartási szokásainkról", hogy nálunk van ez a szabály, hogy az állatnak kint a helye...Ennek megfelelően nyuszmó ketrece is kint van...és annak ellenére, hogy nem én hoztam ezt a szabályt, mindig én vagyok az, aki be akarja tartani...Mert nem tartunk állatot, főleg nem a házban, de nézd már szegény nyulat, csak egy kicsit engedjük be, hogy lehűljön...vagy megmelegedjen (és aztán a csúnya, gonosz, kakirabló gazdi lesz az, aki visszateszi a ketrecbe szegényt)...a felújítás alatt így élt hónapokat bent a nyúl, mert sajnáltuk kitenni, és sok kárt nem tudott okozni, most már huzamosabb időszakra a pincébe szoktuk költöztetni, de az elméleti tiltás ellenére, ha be akar jönni a házba, bejöhet a házba (vagyis ritkán van elengedve az udvaron, de csak felügyelet mellett lehet, mert a kerítésnek nincs alja, meg sok itt a macska, meg valahol kerítésünk sincs...szóval olyankor szabadon bejöhet, ha akar)...befeküdhet az ágyba, felugorhat a székekre, megrághatja a számlákat és vezetékeket.
Igazából ha nyúlbiztossá tennénk a lakást, tök jól el lenne velünk, és talán a sok "együtt élésnek" köszönhető, hogy ennyire kis barátságos nyuszi lett belőle...Semmi félelemérzete nincs...és buta is...de egy csomószor én kapom el, hogy ki ne zuhanjon a ketrecből, mert ő jönne oda hozzám, hogy simizzem...ugyanakkor igazi lábgyilkos, még mindig ott a nyoma annak, amit hónapokkal ezelőtt rágott és mart a lábszáramba...

FIGYELMEZTETÉS: FOGUNK KAKIRÓL IS BESZÉLNI - hát...főleg én, és nem beszélni, hanem írni...ne most egyetek Nesquiket...ha már itt járunk...nekem tíz nyúl kellett ahhoz, hogy elkezdjek gondolkodni azon a gabonapelyhen...el nem tudom képzelni, hogy ki és miért találta ki, de vagy nagyon jó humorú volt, vagy nagyon idióta volt...xD

Ez a kép még felújítás előtt készült...A fürdőszobában tartottuk, mert kint hideg volt, a fürdőszobának meg mindegy volt még...azonkívül, hogy szeretett a wc-be ugrani, vagy ráfeküdni a lábadra, amint bementél, vagy esetemben végig marni a lábszárad, amíg elér (a csípőmig elér két lábon...xD), kíváncsian vizsgált mindent...darabokra rágott papucsokat, dobozokat, bármit, ami az útjába került...Viszont piciny kis agyacskájának problémát okozott feldolgozni, hogy mi a francot csinálunk mi a csapban folyton...Szóval egyik reggeli fogmosásnál - hájas pocakját meghazudtolva - felugrott a csap mellett álló ytong kupacra...és belenézett a csapba...Mint a képen látszik, nem igazán értette továbbra se, hogy mi annyira fura a csapban, de ha mindhárom ember mindig ott van, megleste közelebbről, és beleugrott a csapba...(élmény volt kiszedni belőle, mert utál ölben lenni, de végül sikerült lejuttatni a földre egyben)

Drága nyulunknak két állapota van: majd' megsül és majd' megfagy...itt éppen majd megsült, ezért elfoglalta a spajz ajtót, ahol nyugodtan hűsölhetett és mindenkit szemmel tarthatott...
Itt kifolyt a hordozóból, és elnyúlt, hogy erőt gyűjtsön a gazdi utáni kémkedéshez, és néhány cipő szétrágásához...szerencsére itt még túl melege volt, és mielőtt újabb áldozata lett volna, eltettük a cipőt mellőle...
Itt éppen szabadon volt engedve a teraszon, ezért bejött a konyhába, ahol anya főzött...szomorúan tapasztalta, hogy senki sem simogatja, így miután egy darabig sündörgött anya lába alatt, hátha észreveszik, elfoglalta a sörpad alatti részt és lepihent...azzal a gondolattal nyugtatva magát, hogy úgyse megy senki sehova...De azért izgatottan futott anya után a spajzba is, mikor újabb dolgot hozott ki a hűtőből...
Ugyanaz a nap, ugyanaz a konyha, csak melege volt, ezért szó szerint elfolyt a földön...nem tudom, hogy az a popó, a tappancs, vagy a háj, amit a sörpad lába tart meg a cukibb...
Apa kiült a teraszra, és elengedte a nyulat, azt gondolván, hogy az majd ott fog a fűben játszani...mondjuk az egyetlen alkalom, mikor a fűben játszott, az az volt, amikor egy döglött madarat rágcsált...megunta, bevitte a konyhába, letette anya elé, majd elugrált, mint aki jól végezte dolgát...Így senkit se lep meg, hogy a teraszon játszás a fűben néhány vezeték elrágásával később idejutott...És igen, a nyuszi képes átfolyni a szobainas alatt...
A pincében elzártuk egy kisebb helyiségbe (egy nagy falappal), ahol nem tud semmiben kárt tenni - okozott meglepetéseket elrágott szivattyú kábelekkel már...ezen a képen éppen a nagy szökését tervezi...felméri a terepet...

...és próba egy...néhány hasonló próbálkozás után rájött, hogy nem Pókember, és nem tud falra mászni, szóval kelletlenül leült a lap tövében, és megvárta, amíg "kinyitjuk" az "ajtót"...Úgy mellesleg, tudom, hogy a szar kupacot látva azon gondolkodtok, hogy nem takarítok...hát...nem akarok illúzióromboló lenni, de ez egy fél napi termés...óriás nyúl, óriási adag...Egyébként ezeket a bogyókat használja a területe megjelölésére...máskülönben szobatiszta, mindig szépen a wc-re ül (mivel elég nagy a segge, néha az lelóg a wc-ről, és az egész mellémegy...meg...amikor takarítok rendszeresen rájön a vizelési kényszer abban a pillanatban, hogy kivettem a wc-jét, és szemkontaktust tartva szééépen ráááérősen elvégzi a dolgát a wc helyén, utálja ha takarítok nála egyébként, olyan harcokat levág a seprűvel és a karommal, ahogy "védi a területét") viszont a bejáratnál sok az "idegen szag", szóval telebogyózta, hogy tudjuk, hogy az ott az ő helye...
Ezen a képen a nyúl véletlenül kint van a szabadban...Vicces történet, a kép készülte után visszatettük a ketrecbe és onnantól viselkedett furán...szóval nem tudom mit csinált, de belebetegedett a "szabadságába".
Ezen a képen, ha hiszitek, ha nem...ideges...ideges, mert nem tudja, mi a telefonom, és ideges, amiért nem veheti közelebbről szemügyre - magyarul éppen meg akarta rágni, de elhúztam előle, és most mérgesen méreget, amiért nem hagytam megkóstolni a telefont...

Aztán itt egy kép arról, hogy mivel tölti az élete nagy részét...fekszik, a fejét kitartja a ketrecből (hogy ne tudjuk bezárni), és vakartatja magát...
...ééés még mindig vakartatja a fejét, közben egyre közelebb bújva, hogy véletlenül se felejtse el az ember, hogy most vele kell foglalkozni...

...ha észreveszi, hogy abbahagytad a simizést, egy minimálisan odébb fordítja a fejét, hogy meglesse, mi folyik ott, és miért nem simized...semmi hirtelen mozdulat, semmi túl sok energiabefektetés...
Viszont, amiért a legjobban megéri tartani, és az összes lábpusztító törekvéséért megbocsájtok neki, akármennyire fájdalmas dolgokat képes néha művelni...Az ez a nózi...(a képen éppen próbálja a ketrec ajtó bezárását megakadályozni)
Ezzel a nózival muszog össze, ezzel a nózival bököd, ha szeretné hogy simogasd, ezzel a nózival tüsszent a tenyeredbe, miközben próbálod megsimizni a pofiját...azt a puha kis nyomkodni való pofiját...amit egyébként imád...imádja a fésülést, a pofigyurmázást, a gyöntölést, az ölelgetést, a fülvakarást, a fenékvakarást (az nagy kedvenc) és a gazdi megcsonkítását...hát nem édes?

Nektek mi a vélemények az állatok házban tartásáról?
(Mármint...az állatok házban SZABADON tartásáról, nem a hörcsögök, halak, papagájok ketrecben/kalitkában/terráriumban/akváriumban tartásáról - bár...nálunk azt se lehet.)

Szép éjszakát mindenkinek! :)

2018. július 5., csütörtök

Végeztem

Sziasztok, tudom, hogy az utóbbi időkben el voltam tűnve, de szööööörrrnyen sűrű volt az elmúlt...két és fél hónapom...azt hittem, fogok tudni tartani valamiféle "ütemtervet", de mint kiderült, nem ment...Most kezdhetnék mentegetőzni, miért nem voltam, vagy mennyire sajnálom, de tudjátok mit? Nem sajnálom! Vagyis nem jó érzés, de nem tudnék őszintén bocsánatot kérni miatta...

Kemény munkával, rengeteg tanulással, néhány idegösszeomlással sikerült "Kiváló" diplomát szereznem, ami pontosan egy érdemjeggyel jobb, mint amire számítottam...ehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt három évben minden személyes ismerősömet (barátokat, haverokat, gyakran rokonokat is) háttérbe szorítottam, és még a blog és Ti (ha itt vagytok még?) voltatok azok, akikkel a legtöbbet törődtem...Tudjátok ebben a diplomában nem az a szép, hogy szép érdemjegyet kaptam...hanem az, hogy az egész környezetemmel megküzdöttem érte...persze, nem egyedül, nagyon segítőkész, támogató tanáraim voltak, és szörnyen türelmes, támogató szüleim, de mindenki le akart beszélni róla...Mindenki azt mondta, váltsak szakirányt könnyebb lesz...de...makacs vagyok és fafejű, és nem váltottam, mert én elhatároztam valamit...nagyjából olyan volt, mint összekötött lábbal versenyt futni, az önszivatás versenyszámban valószínűleg egy szép első helyezettet és egy becsületbeli másodikat és harmadikat kapnék érte, hogy enyém legyen az egész dobogó...De a sok váltsál, hülyeség amit csinálsz között (és ellenére) MEGCSINÁLTAM! És nem a jegy számít...nem is az számít, hogy egészségügyi szempontból valószínűleg béna ötlet volt, és "nem érte meg" - az egészség nagyon fontos, sose hajtsátok túl magatok ilyen hülyeségek miatt...De az a makacs, hülye fafejem, amivel mentem újra meg újra meg újra a falnak végül áttörte a falat...Ez a történet nem azért sikersztori, mert kiváló lettem, hanem azért, mert megcsináltam, úgy, hogy mindenki azt mondta, hogy nem fog menni és a lehetőségek is sorra ugráltak el előlem, hogy megcsináljam...Valószínűleg vannak értelmesebb, és fontosabb dolgok is, amiért küzdhettek, de ha bárki negatív jelzőként használná rátok azt, hogy akaratosok vagytok, jusson eszetekbe ez... Semmi gond, ha néha elgáncsoljátok magatokat, amíg fel tudtok kelni...És talán éppen azért, mert tudom, mennyit tettem érte, és mert nem tudtam, hogy számolnak átlagot, mikor kinyitottam az oklevelem, majdnem elsírtam magam, hogy "kiváló" lett (jóra számítottam, 4,55 lett az átlagom, mint kiderült utólag). Ez az oklevél, olyan, mint a fafejűségem és makacsságom magasan tartott középső ujja mindenkinek, aki kételkedett bennem...

Diplomaosztó előtti nap pedig kényszertúrát tettünk az állatorvoshoz, mert nyuszi napokig ment a hasa után (nem kicsit), nem volt hajlandó odajönni hozzánk, és rángatta a mellső lábait...ez négy nappal a felvételi előtt volt...Persze rohantunk, mert hát a nyulak azok nagyon gyorsan és nagyon feltűnés nélkül tudnak elpusztulni...Kiderült, hogy megfázott, szóval három féle gyógyszert kell adni neki két hétig, illetve diétáznia kell (ez szegény muszmónak elég nehéz, mert ő dagisága igencsak szereti a hasát, és száraz szénán kívül mást nem kaphat, szóval reménykedve nézegeti a tálat és engem felváltva akárhányszor kimegyek, hogy hátha véletlenül megetetem végre). Az első két nap sima ügy volt, úgy ette (itta...por van és fecskendős cucc) a gyógyszereket, mintha valami finomság lenne...Viszont harmadik nap elvette a fecskendőt és elszaladt vele, miután visszaszereztem, megint elvette, és eldobta...Aztán nagy nehezen letudtuk a fecskendőt, az első oldatot orral próbálta kilökni a kezemből, miután az nem sikerült, egy szép lendületes lábmozdulattal a felét rám borította...nem mintha ideges lennék, hogy a drága gyógyszert az arcomról és a karomról kell leszednem, de azért mégiscsak...

De már túl vagyok a felvételin, szerencsére nagyon fel akarnak venni, így annak ellenére, hogy tavalyi tételekből készültem - mert...a tanár azt adta ki, de szerencsére ő is a bizottságban volt....mindent megtettek, hogy jó kérdéseket tegyenek fel, szörnyen kedvesek voltak...segítőkészek...mármint...nyilván a felvételi kötöttségéhez és hivatalosságához mérten...
De én ennyire ideges egy vizsga előtt se voltam...általában nem vagyok vizsgadrukkos, bár az utóbbi fél évben iszonyatosan sokat stresszeltem a tanulás tanulás része miatt...meg hogy végezhetek-e idén...
A történet röviden...nem indítottak szakirányt, amire előtanulmányokat végeztem, szóval másfél évig az eggyel felettem járókkal tanultam a szakirányomat...Aztán néhány "visszamaradt" diákkal együtt (vagy visszatartott...a lényeg, hogy van egy füzetünk, amiben megvan, hogy melyik tárgyakat kell elvégezni, hogy megkapjuk a diplomát, és volt néhány diák, akiknek hiányoztak tárgyaik, amik nekem is jól jöttek, szóval hozzájuk csapódtam, természetesen ehhez az kellett, hogy a tanáraim iszonyatosan rugalmasan álljanak hozzám, és rengeteget jártam a nyakukra, és rengeteget segítettek azzal, hogy egyáltalán beengedtek a "külön" órákra, vagy meghirdettek nekem "megfelelő" kóddal órákat, amiket amúgy nem végezhettem volna el, sőt még kontakt nélkülit is kaptam, és ez hatalmas segítség volt) sikerült az ötödik fél évem végére elvégezni a szakirányt, amin hivatalosan ott se voltam...ez azt jelenti, hogy két évbe belesűrítettem három év anyagát...voltak olyan hétfőim, hogy reggel nyolctól este nyolcig-kilencig bent voltam...vagy hogy heti 34 órám volt (ami annyira nem tűnik soknak de én szörnyen lelkiismeretesen készültem mindenre, és igazából az átlagom sose ment négyes alá). Aztán a fene nagy elkeseredettségemben, hogy még egy utolsó próbát teszek a dékánnál - nem mintha a harmadik félévtől nem zaklattam volna mindenkit, akit lehetett, hogy indítsanak szakirányt nekem - itthon szövögettem kérvényíró terveimet...elég sokat gyakorolhattam hivatalos e-mail és kérvény írását az elmúlt három évben...Mikor az egyik tanár felvette velem a kapcsolatot, hogy hallotta, szeretnék mesteren maradni, és hát...innentől minden begyorsult, január második felében villám kérvényt írtam (a tanár segítségével, és szörnyen hálás voltam, hogy magától ajánlotta fel a segítségét, mert az előtte lévő két év minden lelki erőmet elvette már, és eszemben sem volt, hogy még az utolsó kétségbeesett próbálkozásommal is tanárokat zaklassak, annyit segítettek már nekem előtte is), az utolsó pillanatban sikerült előkredit elismerési kérvényt elfogadtatnom és jelentkeznem mesterre, és aztán vártam...hetekig vártam a választ a dékántól, hogy kicserélhessük a hivatalos szakirányomat a valóban végzettre...és életem egyik legboldogabb napja volt, mikor a dékán igent mondott (bár a történet teljességéért le kell írnom, hogy mikor megkaptam a válasz e-mailt, háromnegyed óráig néztem és nem mertem megnyitni, és rengeteg visszás érzelem átfutott rajtam...ideges voltam, izgatott voltam, szomorú voltam, boldog voltam, bizonytalan voltam, határozottnak éreztem magam, és bátornak, amiért kiálltam magamért, de közben féltem attól, hogy mi lehet benne)...mivel totál nem számítottam már rá, maradt KETTŐ hónapom megírni a szakdolgozatomat, és alig sikerült összekaparnom az utolsó hiányzó kreditjeimet...aztán ebből a néhány hónapból néhány hét lett a borzasztó időbeosztásomnak, és a konzulensem felszívódásának köszönhetően (de legalább minden jegyem 5-ös lett). Szóval gyakorlatilag februártól egy nagy kapkodás volt az egész egyetemi életem...ez meg nem lett annyira rövid történet, de oldalakon keresztül tudnék írni az egyetem és a kar szervezetlenségéről...
Visszatérve...most volt a felvételim...és...a vizsgákkal mindig úgy voltam, hogy lesz új félév, lesz pótvizsga, lesz pót zh...Az utolsó félévem csak azért volt vizsgastresszes, mert úgy kellett hozzáállnom, hogy nem lesz több lehetőségem...Mert tudjátok...amíg csak csúsztam volna egy félévet, vagy egyetemet váltok, az csak engem érint (meg a családomat, de ők támogatnának ebben)...Viszont azzal, hogy a tanár felkeresett és segítséget ajánlott, már azért is felelősséggel tartoztam...Hatalmas plusz teher volt...mert nem akartam csalódást okozni...Úgy éreztem, hogy már nem magamért kell mindent beleadnom, hanem "számítanak rám"...Vagyis...kaptam egy lehetőséget, amit ha nem jól használok ki az olyan, mintha cserben hagytam volna...És még így is, ha bárhol megfognak ráhúzok még egy fél évet...cserben hagyom őket, de elég konkrét tervem van rá, hogy merre tovább...
...VISZONT...ha a felvételim nem sikerül, nem tudom, merre tovább...a felvételi napjára belebetegedtem a stresszbe...A stresszbe, amit amiatt éreztem, hogy nem fog sikerülni, és nem tudom mit csináljak akkor...Mármint tudom: újra felvételizek következő évben...de addig mit csináljak?...Na jó, a belebetegedés túlzás, de görcsölt mindenem, a fejem legalább három különböző helyről sugárzott, a hasam is görcsölt, szörnyen hányingerem volt, émelyegtem és túl kimerültnek és gyengének éreztem magam...Anya vitt el a felvételire...pedig ő beteg volt (útközben elmentünk az orvoshoz is).
Most, hogy túl vagyok rajta kicsit megnyugodtam...vagyis...belekapaszkodok a reménybe, hogy legalább egy hónapig nem utasítanak vissza, és nem gyártok a következő hónapban rémes képeket arról, hogy nem sikerül - főleg, hogy elég nagy a valószínűsége, hogy sikerült...Majd ha megkapom a hivatalos értesítést, idegeskedem akkor rajta, hogy felvettek-e...Addig örülök, hogy van egy hónapom, amíg semmit sem KELL csinálnom...Például...elolvastam egy könyvet...takarítottam...és igazából...nyár végéig még legalább 10 könyvet el akarok olvasni, mert az utóbbi időben túl sok könyvet vettem (akciósan), és nem volt lehetőségem kinyitni őket...na jó, ez nem igaz, kinyitottam őket, és megszagoltam mindet (ez...egyáltalán nem fura, nem?), de olvasni nem...Ezenkívül be akarom hozni a horror film elmaradásomat, már vagy...október óta Halloween maratont akarok tartani (a négy eredeti és a két Zombie filmmel), de rengeteg olyan "klasszikus" horror film van, amiket újra szeretnék nézni...A nagy kedvenceimet...mert jó dolog az új dolgok megismerése...de néha még jobb érzés a régi, jó dolgok újra felfedezése...és ezeket a filmeket nagyon rég láttam már, mert ha időm volt filmet nézni, mindig mást, mindig újat néztem...jó érzés lesz ugyanazt a régit megnézni...SŐT! Neki fogok ülni újra nézni a Broad City összes részét (elég rövid évadjaik van és elég kevés, és az epizódok is rövidek...), sőt, ha időm engedi még (báár az olvasás és a régi horror filmek élvezik a  elsőbbséget) lehet újra nézem a RÉGI X-akták részeket is...Ezenkívül igyekszem újracsatlakozni az emberekhez....úgy...januártól szűntem meg létezni az ismerőseim számára (új szorongásokat növesztettem közben, mint kiderült, yay), szóval most majdnem fél évnyi ott nem létet kell helyrehoznom...Mármint türelmesek és megértőek mind szerencsére, de azért rosszul érzem magam, hogy úgy felszívódtam...főleg úgy, hogy a felszívódásom ellenére nagyon örültek a jó jegyemnek, és hogy sikerült...fantasztikusak! :)

Ezek mellett természetesen visszatérek a rendszeresebb íráshoz ide...az új taktikám a bejegyzések témáját illetően a "dolgok, amikről én is szívesen olvasnék másoknál, akár hajnali kettőkor is tanulás után"...ami azt jelenti, hogy túl sok komoly témával nem készülök (mármint egy csomó dolog van, amiről szívesen írnék, és elgondolkodtató, de úgy érzem jobban tudnám úgy pihentetni az agyamat, ha nem tenném)...pihenő-blogot szeretnék...ami pihenés nekem is, és pihenés annak is, aki idetéved...olyan izgalmas, szörnyen komoly témákkal, mint "mik azok az életmentő kozmetikumok, amik nélkül el nem tudnám képzelni az egyetemi éveimet"...vagy..."mik azok a mesék (könyvek), amiket gyerekkoromban nagyon szerettem, és most is szívesen újra olvasnám őket" (ami nagy valószínűséggel be is fog következni egyébként xD)...vagy..."melyik az a rúzs, amit egy zombitámadás esetén megmentenék" (valahogy fel kell turbózni a termék tesztelős bejegyzéseket, nem? vissza akarok térni hozzájuk...mindig ezt mondom, de túl lusta vagyok a képek készítéséhez, és valahogy mindig elkezdek tök másról írni)...vagy..."miért Michale Graves a kedvenc énekesem" (erre valószínűleg nem lenne elég egy bejegyzés...xD).

Szóval, ha van még itt valaki, visszatértem! :D
Ha nincs, akkor is...:D
Remélem remekül telt az elmúlt időszak nektek...ha már túl vagytok a korai nyaraláson, szívesen várom az élmény beszámolókat! :)
Ha még nem nyaraltatok, akkor is jöhetnek az élménybeszámolók a nyár első harmadáról. :D
És ha még mindig nem szokás bejegyzések alá kommentelni, akkor is üdvözöllek titeket! Örülök, hogy itt lehetek újra. :)

2018. május 17., csütörtök

TOP3 film remake

Üdv mindenki!

Ma egy nagyon rendhagyó poszttal jelentkezem: három kedvenc horror remake-ről szeretnék írni (államvizsgára tanulás helyett - éppen verik szét a fürdőszobát, nem tudok figyelni, és kellett egy kifogás, hogy valamit írhassak, mert eltűntem...ilyen ez a végzős vizsgaidőszak xD)...Az esetek nagy részében folyamatosan csak kritizálom az újabb filmeket, mert...hát nem kedvelem az újabb filmeket, főleg, ha egy fantasztikus régi filmből készült...Ha szeretek egy történetet, vagy egy filmet, akkor meg csak még kritikusabban állok neki az újabb verzióknak...Most, hogy a Kedvencek temetőjét óhajtják szétkapni nekem, kimondottan nagy lelkigyötrelmeken megyek keresztül, hiszen az a könyv számomra különleges, és a film az egyik kedvenc filmem - hiába nem hasonlít a könyvre...A kapcsolatunk különleges, és látva a modern horror ipart nem hiszem, hogy el tudom engedni szó nélkül az új filmet...Az új Az gagyi volt, de nem különösebben kedveltem a régit se - mármint jobban kedveltem, mint az újat, de nem különösebben ragaszkodtam hozzá, horrornak horror volt (az újjal ellentétben), de nem éreztem megbántottnak magamat az új filmmel se...nem úgy, mint a Poltergeistnál, aminek az új filmből a trailert nem bírtam végig nézni, és aztán nagyjából 16 másodperc után a filmet is leállítottam, hogy én ezt nem csinálom, szar az egész....Szóval nem épp felhőtlen a kapcsolatom az új filmekkel, és akkor még el se kezdtem az olyasmit, mint "Texasi láncfűrészes mészárlás", aminek az új része egy vérfürdő volt csak...nem beszélve a rengeteg folytatásról (amik közül volt olyan, ami szörnyen ügyetlenül emelt át dolgokat a Psychoból) - folytatásokról ma mondjuk nem írok, de nagyon bele tudok betegedni a folytatásokba is...meg mindenbe, finnyás filmnéző vagyok...Higgyétek el, én vagyok az az ember, akivel nem akartok filmet nézni...

1. Psycho (1960, Hitchcock <-> 1998, Gus Van Sant)
Oké...Hitchcockot nehéz felülmúlni, vagy utolérni, bár volt olyan ismerősöm, aki megnézte a Madarak első tíz percét, és közölte, hogy túlértékelt...mert nem volt képes észrevenni, hogy milyen korszakalkotó ötletekkel volt tele a film (hű, ha egyszer rászabadulok a madarakra...vagy a 39 lépcsőfokra, még csak nem is kedvelem az ilyen jellegű filmeket, de ami zseniális, az zseniális - és nem vagyok Hitchcock rajongó se, csak szeretem a jó filmeket, és elismerem, ha valaki jó abban, amit csinál), a modern ember nem értékeli eléggé Hitchcockot...Értem én...lassú, unalmas, az, hogy mennyire jelentős alapot hozott létre a horrorban (is), és hogy a zuhanyjelenetet nagyjából MINDENKI újrahasznosítja, nem beszélve a történetről (pont nem rég láttam egy filmet, ami ugyanez a téma volt, csak az anyja helyett a húga volt a főszereplőnek a pincébe zárva, igaz, ő különböző nőket rabolt és öltöztetett be a húgának, nem hullát őrzött, de akkor is...nem beszélve a rengeteg paródiáról, és feldolgozásról...egyszerűen egy alapmű, mindenki szeretne belőle egy kicsit, de nem mindenki tudja megcsinálni), nem számít. Aztán volt ez a Gus Van Sant nevű rendező, aki Viggo Mortensen és Julianne Moore segítségével elérhetővé tette a filmet a "mai" embernek is...Ha önmagában nézzük az új Psychot, távolról se jó film...Nincsenek benne eredeti megoldások se (de a zuhanyjelenet igen xD), és még csak nem is izgalmas...és én pont ezért szeretem...ez a film olyan, mintha újraforgatták volna ugyanazt a filmet...bár Hitchcock rendezését jobban kedvelem (na meg valljuk be a '90-es évek végére rengeteg olyan megoldás született, ami a '60-as években még nem volt kéznél, így sok mindent könnyebb megbocsájtani a korábbi filmnek), nincs ebben értelmetlen vérfürdő, nem rugaszkodik el az ötletektől, csupán újra alkotja őket...persze, hozzáteszi a magáét - hogyne tenné - de annyira jelentéktelenek ezek a változtatások, hogy fel se tűnnek igazán az embernek, hogy ott vannak...Ha egy fiatalnak megmutatnánk ezt a filmet, valószínűleg elhinné, hogy Hitchcock csinálta, ugyanis a jellegzetességeket egyben átemelték, ugyanakkor valószínűleg ezt végigbírná nézni, amíg az eredetit tíz perc után megunná és kikapcsolná...Számomra ez a film olyan volt, amit ha előbb látok, mint az eredetit, biztos megnézem az eredetit is, olyan, mint egy ízelítő...De sajnos borzasztó ízlésem van, és kedvelem Hitchcockot, így hamarabb láttam az eredetit, mint a remake-t és tudom, hogy a nyomába se ér az eredetinek - illetve nem ragaszkodok hozzá annyira, mint az eredetihez.
Szóval az "új" film kitűnő fiatal átverő/kedvcsináló az eredetihez, de önálló filmként túl sok pozitív dolgot nem tudok róla mondani.

2. Halloween (1978, John Carpenter <-> 2007, Rob Zombie)
A Halloween az egyik kedvenc horror filmem...Az első három részt IMÁDTAM! Szóval akárhányszor hozzáértek, mindig félve ültem neki, hogy ebből most mi lesz...Rob Zombie jó munkát végzett - sőt, Rob Zombie JOBB munkát végzett, mint maga Carpenter az ötödik résszel...Bár első sorban a zenéjén keresztül ismertem meg, azt kell mondanom, rendezőként sokkal jobban kedvelem, mint zenészként (nem mintha bajom lenne a zenéjével, de akármennyire szeretem a metal zenét, a punkot mindig közelebbinek éreztem magamhoz, illetve az ő műfajkoktélja nem jön át, persze, meghallgatom, de magamtól nem fogok nekiülni Rob Zombiera bambulni, se az esztétikája, se a hangzásvilága nem a kedvencem - Marilyn Manson koncertfelvételeket órákon keresztül tudok nézni, Rob Zombie nekem túl...hippi?)...Valószínűleg borzasztó ízlésem van, de bármiért képes vagyok rajongani, ami a korábbi évtizedek B-kategóriás horrorjainak hangulatát idézi (a Misfits a kedvenc bandám, és ők is ezt a hangulatot idézik, kiszámítható az ízlésem - van egy új tanárom, még azt se leptem meg semmivel, bocs, hogy klisés vagyok, és nem játszok egyedi hópihét, ha szeretek valamit, hát szeretem - és amúgy se érdekel annyira mások véleménye, hogy úgy tegyek, mintha egyedi lennék...nem vagyok, rám néztek, mondok két mondatot és az egész ízlésemet fel tudjátok térképezni, nem érdekel, legalább könnyebb beszélgetni, és nem kell oldalas listát írnom a kedvenc dolgaimról)...És akármennyire kifacsarta és újragondolta kedvenc filmemet, a hangulatot nem ölte meg...Persze, jó rajongóként, ha választanom kéne még mindig az eredetit választanám, de az új zseniális volt...A régit a korszakalkotó ötletek - illetve a zene xD - miatt kedveltem meg, aztán jött R. Z., és úgy forgatta fel a filmet, hogy élvezhető maradt...persze, más lett...de jó lett...és őszintén szólva úgy emlékszem, hogy írtam róla már, ezért igyekszem itt rövidre fogni magam, de kezdek elbizonytalanodni...

3. Nosferatu (1922, Murnau) <-> Drakula (1992, Francis Ford Coppola)
Oké, ez bonyolult, a Nosferatu egy Drakula koppintás (nem mellesleg az egyik kedvenc filmem), és rengeteg más ember is nekiesett a Drakula témának, hogy egy másik kedvencet emeljek ki, 1931-ben egy amerikai Drakula is megszületett, illetve a Nosferatu 1979-ben kapott egy remake-t (azonos címmel), viszont a rengeteg Drakula mozi között a kedvencem az 1992-es, amiben Sir Anthony Hopkins játszotta Helsinget...Ha már itt járunk ő is külön filmet kapott, és még külön paródiák is születtek, szóval a Drakula témában elég nehéz megmondani, hogy mi film remake, és mi épül a könyvre, bár én most ügyesen - és pontatlanul - egymáshoz rántottam az összes Drakula filmet, és időrendi sorrendben kiszedtem belőle a két kedvencemet...Murnauról szerintem már sokat beszéltem, némafilm létére - vagy éppen ezért - sokkal hangulatosabb, nyomasztóbb az atmoszférája, mint bármelyik Drakula filmnek később...Viszont a kedvenc szórakozásomat az nyújtja, hogy egy olyan expresszionista filmről van szó, ami nem viseli magán az expresszionizmus ismertetőjeleit...Imádom az expresszionista filmeket, és ha be akarnék egyet mutatni, tuti ezt kapnám elő, hogy elmesélhessek mindent a filmről, ami nem...Úgy gondolom ez a film megelőzte saját korát, és szakított a frissen kialakult "hagyományokkal"...Arról nem is beszélve, hogyha Drakulával rémálmodnék, tuti ez a fej jelenne meg előttem...A későbbi film rendben volt, jól összepakolt kis horrorfilm, a vérfarkas-szex jelenetnél elvesztettek mondjuk, de azt leszámítva egy élvezhető film volt...Ez lett a kedvenc filmem? Nem...de ez kronológiailag az első Drakula film, ami megfogott, szóval megérdemli a listás helyet.

+1 Az embervadász (1986, Michael Mann) <-> A vörös sárkány (2002, Brett Ratner)
Oké, ez megint csalás, és elég bonyolult élete volt a kedvenc karakteremnek a képernyőn...Az első részt leforgatták 1986-ban, ami kimondottan felejthető film volt - nekem nem tetszett, bocsi, az én Hannibalom Hopkins, neki elhiszem a dolgokat...Aztán leforgatták a trilógia második és harmadik részét (1991-ben és 2001-ben), utána újraforgatták Hopkins Hannibaljával az első részt (2002-ben), utána megírták a negyedik részt (tetralógiává bővítve a könyvsorozatot 2006-ban), és egy évvel később már képernyőn láthattuk az ifjú Hannibalt is. Szóval gyakorlatilag még egy könyvadaptációt kikaptam, aminek a kultikus első része 15 évvel az első filmes adaptáció után készült csak el...Eltekintve attól, hogy nekem Hopkins Hannibal marad, Ralph Phiennes is kitűnő választás volt Francis szerepére...Hatalmas Hannibal rajongó vagyok, a kedvenc férfi karakterem, és mindent szeretni akarok, amihez köze van - mert hát ritka az ilyen jól megírt, és aztán jól eljátszott karakter - de egyszerűen az első filmet nem tudtam kedvelni...És még csak annyira se maradt meg, hogy elmondhassam mi nem tetszett...Az egész lapos volt, a történet eltávolodott tőlem, és mint már írtam: nem tudtam hinni a karaktereknek...Ha nem olvastam volna a könyveket (és nem látom a másik négy filmet hamarabb), sose ismerem meg Hannibalt...Ha ez a film lett volna az első találkozásom vele, az utolsó is ez lett volna...Szóval kimondottan szerencsésnek érzem magam, amiért a könyvek és Hopkins után szándékosan kerestem a filmet, hogy pótoljam az elmaradásom...és egyébként meglepően sokat kellett keresni...gondolom hozzájárul, hogy a kétezres években szabadabban áramolhattak be a filmek is kis hazánkba, na meg Hopkins azért nagy név, és amúgy is így egységes a sorozat...na meg kimondottan jellegtelen film volt Az embervadász, így nem tudott gyökeret verni a filmes kultúránkban, de el tudom képzelni, hogy valahol él egy felbőszült rajongó, akinek 2002-ben megölték a kedvenc filmét...És mindezt úgy írom, hogy a nyolcvanas évek horrorja az etalon számomra - ha életem végéig csak tíz évnyi horrort nézhetnék, ezt a tíz évet választanám, bár néhány hetvenes és kilencvenes évekbeli hiányozna...meg azért vannak 2000 után is jó filmek (épp egy ilyenről szól a bekezdés), de ha valamiért rákényszerülnék, hogy válasszak, a nyolcvanas éveket nem adnám! (Jobban belegondolva punk zeneileg is a nyolcvanas évekre szavaznék, bár itt vigyázni kell ugyanis a harminc évvel ezelőtti dolgok mostanra irrelevánssá váltak, és azért a "jó punk" mindig az aktuális problémákra reflektál.):D

Szóval itt a bizonyíték, hogy vannak olyan remake filmek, amiket kedvelek...És rettegve várom az Állattemetőt...:D
Ti melyikeket láttátok közülük, és melyik verziót kedvelitek jobban? :)

2018. május 2., szerda

Áprilisi zsákmányok

Sziasztok! :D

A mai bejegyzésben azokat a dolgokat szeretném bemutatni, amiket áprilisban vettem, illetve kaptam...(Holnap megyek szigorlatra, szurkoljatok...:D)
Jó szokásomhoz hűen a képekről lemaradt dolgokkal kezdeném: egy német tanulás segítő könyvet rendelt barátnőm Glamour-napokon nekem (mert nekem nem fogadta már el a kódot, mert személyesen a kártyámat lehúzattuk), az még nincs nálam a képek készültekor, mert nem túl gyakran tudunk találkozni...illetve...még most sincs nálam, mikor a bejegyzést írom, de majd jön...xD
Először megírtam a bejegyzést a cipőkről, aztán rájöttem, hogy mégis csak a gebe lábaimon kéne a bohóc cipőket bemutatni, szóval...szöveg marad, viszont a fényképeket újra elkészítem a saját lábimon - hát...kivéve azokat, amiktől megváltam.
Szóval magamat idézve:
A legelső cipő az a H&M "magas talpú vászon bakancsa", amit megláttam képen, és beleszerettem, de sajnos (szerencsére) nem volt a méretemben online...Viszont SAJNOS (szerencsére) az üzletben igen...nem akartam megvetetni magamnak eredetileg, csak fel akartam próbálni, megvárni, hogy leárazzák, és aztán megvenni...Viszont mikor felpróbáltam, olyan volt, mintha a lábamra öntötték volna...elképesztően kényelmes, nagyon szép, nagyon jól áll - mármint egyébként elég sok hasonló stílusú cipőm van, ezeket szeretem, és ezek miatt szólnak be gyakran. 7600 forintért jött velünk, kihasználva a kuponokat. Ez a magas talpú szatén szandál szerepelt a kívánságlistámon feketében, viszont a boltban már - értelemszerűen - nem volt kapható, csak a szilvaszín...Gondoltam, felpróbálom, veszteni nem veszthetek, bevittem az utolsó 38-ast a próbafülkébe, és a fehér, enyhén szöszös zoknimat leszámítva tökéletes volt...3000 forintra volt leárazva, anya szerint ez már akkor is behozza az árát, ha csak egyszer felveszem - és egyébként már van is néhány ötlet a fejemben, hogy mihez tudnám felvenni, és legalább lesz egy kis szín a cipőkollekciómban.
A következő kettő cipő a Deichmannból jött velem, mindkettő Victory márkájú. Az elsőt én elneveztem elegáns vászoncipőnek - bár anya szerint semmi elegáns nincs benne, azt hiszem mások a fogalmaink az elegánsról, de szerintem egy lusta kiöltözős napon simán jó...nyilván nem vizsgára...A másik egy khaki színű tornacipő, ami...egy khaki színű tornacipő, és nem vagyok benne biztos, hogy túléli a nyarat, de majd kiderül...Na ebből speciel egy számmal kisebbet kellett venni, mert a saját méretem nem fogta a lábszáram (nyilván, mivel vászonból van xD), a kisebbe viszont belefeszül a lábam, de nem annyira, hogy kényelmetlen legyen...Ezek 3500 és 4000 forintba kerültek.
A Kassák versezés két irányba mehetett...Vagy...soha többet nem olvasok Kassáktól semmit, vagy megveszem magamnak az összes verseit, mert nem bírok eleget kapni belőle...Hát...ez győzött...Sajnos az első kötet nyomdahibás, így hiányzik belőle 26 oldal, és másik 26 oldal kétszer van, de így is nagyon örülök neki...A cetlikkel ne foglalkozzatok, amint megérkeztek a kicsikéim visszavittem a könyvtári könyveket, és ebből dolgoztam...Ajándékba egy "Örökké a szívemben élsz" Penny girl kötetet kaptam, szerintem elolvasom, aztán megválok tőle...Annak idején Pony Club tag voltam (15 évvel ezelőtt xD), és úgy emlékszem, nagyon kedveltem a könyveket, mert könnyen olvashatóak és szórakoztatóak voltak...csupán a hely hiány és a sorozatok hézagossága miatt akarok megválni a sajátjaimtól, szóval nem tartom kizártnak azt se, hogy megtartom...nem hiszem, hogy egynél többször elolvasom, de szeretem a könyveket, és amíg nincs útban, addig maradhat...Amúgy is, ha az összes könyvtől megválnék, amit végül nem szerettem, nem sok könyvem maradna, és én szeretem a könyveket gyűjteni is...xD
Az Alice Csodaországban az egyik kedvenc könyvem...És őszintén szólva nem emlékszem, hogy írtam-e már, de gyakran szoktam visszanézegetni idézeteket a kedvenc könyveimből...meg van egy ilyen "félelmem", hogy egyszer net nélkül maradok, és soha többet nem fogom tudni olvasni a kedvenceimet...Ez a történet egy olyan, amit akárhányszor újra olvasok, nagyon szeretem angolul is, magyarul is (amint lelek jó árban és állapotban lévő angolt, azt is beszerzem). A kiadás annyira nem tetszik mondjuk, elég gagyinak tűnik mind a ragasztás, mind a borító, de 800 Ft volt kuponnal, a történet meg ugyanaz, max jobban fogok rá vigyázni, mint a többi könyvemre...Elfoglalta méltó helyét Óz mellett...:)
Most új színű hajfestéket vettem, mert az enyém nem volt sehol kapható, és szükség volt rá...hát...a hajam minden szempontból katasztrófa, a színétől kezdve az állagáig, egyszerűen borzasztó, szóval nem tudok nyilatkozni erről a festékről...A szokásos szájvizemet is beszereztem...milyen izgalmas dolgokat tudok venni.
És szereztem egy műanyag sörtés fésűt (?). Gondolom "Tangle teezer dupe" néven fut, őszintén szólva leszarom...mindig problémám van a hajkefe/fésű vásárlással, ez meg ezer forint volt, és nagyon tetszett a sötét bordó alapon csipke minta...És vicces történet...N ugyanezt a fésűt akarta megvenni nekem...illetve ezen és egy másikon gondolkodott...
...és mit kaptam tőle? Egy alpakás ugyanilyen fésűt...xD
Ez félig poén ajándék volt, mert amúgy imádom az alpakákat...vagyis...minden állatot imádok, de az alpakák különleges helyet foglalnak el a szívemben azzal a kis buta fejükkel, a vicces nyírásaikkal, és hát leginkább azzal, hogy mindig is bírtam a lámákat - annak ellenére, hogy kis koromban lepisilt egy...több méterre el tudnak pisilni...nem számítottam rá...xD
Megláttam, úgy elkezdtem nevetni...a hogyan vegyük le Líviát a lábáról pasztell rózsaszín dolgokkal tuti befutója: tegyünk rá egy alpakát...de komolyan...biztos vagyok benne, hogy nem az én korosztályomnak (vagy legalábbis nem a hozzám hasonló stílusú embereknek) gyártották, de az alpakák nagyon metál jószágok...néhány sérót elnézve inkább punkok mondjuk...de na. :D
A két tavaszi dísz az totál nem illik a szobámba, de mondjuk most az asztalomon olyan díszek vannak, hogy nem működő lámpa, törött vezeték, és műanyag tok a konnektorhoz (ha lesz elég időm, felszerkesztem a többi díszem is, már megvan a helyük is, csak eszköz- és időhiányban vagyok, egyedül a komódom díszítésével vagyok elégedett - meg mondjuk a parafa táblámon nem tudom egyedül kicserélni a parafát, szóval ott majd apa segítségére szorulok)...szóval bármit rakok a közelébe, nem rontja az összhatást...Én a laptop mögé akasztottam őket, és a kezdeti stílusidegenség ellenére, IMÁDOM! Tudjátok mennyivel mókásabb ezeket nézegetni, mint tanulni? :D
Ezúttal...egyben kaptam LUSH csomagot, mert tudja mennyire szeretem a csomagoló kukikat - a mostaniban lévőknek nem volt parfüm íze. Egy Dark Angel arctisztítót kaptam, ami szénnel segít küzdeni a problémás bőr ellen, és nagyon jókor jött, medvecukor illata van, aminek kimondottan örülök, mert utálom a medvecukrot, de imádom az illatát...Vagyis néha kívánom a medvecukrot, de általában nem kedvelem az ízét...A Cynthia Sylvia Stout egy sörös konyakos sampon, aminek eléggé...taszító...illata van, mondjuk így...Olyan fesztivál illatú, tudjátok...nem feltétlen akarja az ember, hogy mindig ilyen szaga legyen, de a hajam és a fejbőröm szereti, és szerencsére van hajparfümöm, szóval megkedveltem őt is. Ezenkívül egy napozókrém minta volt, ami sose árt, mert szörnyen lusta fényvédőző ember vagyok - csak akkor használok fényvédőket, ha sunyin belekeverik a krémembe vagy sminkembe. És az utolsó az egy Free Rangers csibe volt. A tavalyival ellentétben ez üres...illetve az enyémnek a hátán a kis cikkcakkok teljesen letörtek, de az eleje aranyosan néz ki, és nagyon finom áfonya illata van. És csokicsipsz szeme. :D
A Glamour-napok legfontosabb állomása a smink volt...Rég halmoztam fel egyszerre nagyobb mennyiségű sminket, amire semmi szükségem nincs - a NYX látogatásaim nem számítanak, akkor muszáj vásárolnom, mert az nincs itt...De...fáradt voltam...stresszes voltam...akció volt...És hát a lelki hiányosságait az ember mindig tárgyi dolgokkal igyekszik betölteni - és mindig belebukik, de ha csak pár percre is jobban érzem magam néhány felszínes hülyeségtől, én aztán nem fogok a saját jó kedvem útjába állni...Meg a termékek nagy része miatt nagyon izgatott is vagyok egyébként...:D
Az első dolog, amit vettem az a RdeL young szemöldökceruza "soft black" árnyalatban, ami nem volt jó vásár, de fekete szemöldökceruzát nem gyártanak...akik igen, ott meg teljesen üres volt a helyük...szóval gondoltam olcsó, jó az...Hát...annyira világos fekete, hogy nem elég sötét a szemöldökömhöz...ha a szemöldökömet átszínezem vele, oké, de amikor megpróbálom visszarajzolni a szemöldököm elejét (most épp onnan hullott ki a szőr), akkor elég feltűnő a különbség...Szerencsére vezetéshez szemüveg kell, szóval a szemüvegkeretem nagyjából eltakarja, de akkor se jön be...
A Physicians Formula eye booster szempillaszérumos filces tusa már akkor megtetszett, mikor először megláttam...Nagyon kedvelem a "fura" hegyű filces tusokat - ennek elég érdekes "puklis" hegye van - de elég drága teljes áron...Glamour-kupon nem volt rá, viszont a DM active beauty pont kiadott rá, szóval elhoztam egyet...izgatottan várom, hogy milyen lehet! :D
A L.O.V guilt eyes fan effect szempillaspirál vízálló változata szintén első látásra szerelem volt...vagy...sokkal inkább remény...Kétségbeesetten keresem a tökéletes spirált a rakéta helyébe, és ez első ránézésre minden kritériumomnak megfelelt...remélem beválik...
A Sleek matte me velvet slipper rúzsát legalább két éve keresem...természetesen mindig kuponnal akarom megvenni, de mikor rászántam magam a teljes árra, akkor se volt...De most sikerült, megszereztem! Számomra ez a rúzs a "természetes" piros kategóriába esik, és nagyon örülök, hogy itt van...Ő az ötödik matte me-m, a minőségük egyforma...Száraz formula, kicsit szárítanak, és a piercing szár nagy ellenségük, de óvatos evés-ivást bírják...és még komfortzónán kívüli színekre is rávesznek néha (shabby chic). Emlékszem eleinte mindig olyan...hát...kevésbé pozitív véleménnyel voltam róluk, szerintem többször írtam nem túl kedves dolgokat is...De...minél többet használtam az Old Hollywoodot (az "alvadt vér" színű), annál jobban megkedveltem az egész matte me dolgot...bár a kedvencem továbbra is az, nagyon kedvelem a többi színemet is...Most épp a "sima" rúzsukat kezdtem el tesztelni, egyelőre elégedett vagyok azzal is, de arról még nagyon korai lenne bármit írnom...Keresem a tökéletes rúzspótlást, na...:D
A Lovely K lips Magic Dessert árnyalatban mondjuk nem jelölt...Én vagyok az, akit tökéletesen hidegen hagy a Kylie őrület, valószínűleg nem szeretem eléggé a sminkeket, mert a nagy neves márkák nem érdekelnek, a "reality show"któl a hányinger kerülget, és őszintén szólva a televízió többi részéről sincs túl jó véleményem, de most nem a tv-t szidom...Gyanús volt megjelenésekor, hogy mindenki csak azért imádja, mert valami megfizethetetlenül drágának az olcsó verziója...Szóval évekkel a megjelenése után is, ha megláttam, hogy egy általam hiteles blogger szerzett egyet, lecsaptam rá, hogy mit gondol a termékről...(Köszönöm a bejegyzéseket, és a türelmet! <3) Nem mintha az az 1500 Ft olyan sok lenne egy rúzsért (plusz ajakkontúrért), de ahhoz képest, hogy mennyi rúzsom van, és hogy ezek nude árnyalatok igen is sok érte...Eredetileg nem ezért az árnyalatért indultam, és csak akciósan mentem érte, de amit kinéztem nem volt, ez meg közelinek tűnt ahhoz...Nem sok nude rúzsom van...ha a normális emberek mércéjét használjuk, három...amiből egy használható rendesen...Még nem bontottam ki...mert...szörnyen inspirálatlannak tartom magam hozzá - vagyis...most épp egy csodás sötét piros Sleek rúzst tesztelek, miért bontanám ki ezt? xD
A Catrice Active warrior sminkfagyasztó áttetsző púderét is beszereztem. Nagyon tetszik a csomagolása, azok a kis vízcsepp imitátor műanyag pöttyök kimondottan mókásak, szép a szín, van tükör...jó lesz...A Catrice másik vízálló púderét használtam, kedveltem, de nem venném újra, szóval nagyjából tudom mire számítsak, és szerintem nyáron kimondottan előnyös lesz ez a termék. :)
Aztán valahogy sikerült két highlighter palettát is vennem...Mostanában ráálltam a highlighter témára, mert nagyon kevés időt szánok (pazarlok) sminkelésre, és a highlighterek két ecsetvonással megváltoztathatják az egész fejét az embernek...A L.O.V palettája azért tetszett meg, mert volt benne egy érdekes zöld...és...nyilván inkább a feltűnő színekre vadászok, különben oda az elméletem...A csomagolás magasabb árkategóriákat idéző (mágneses karton, illetve mivel a rúzsuk is mágneses, majd egyszer veszek azt is, annyira jól néz ki xD), viszont közelről szörnyen gagyi...én még ki se nyitottam és már felvált a doboz tetejéről a külső borítás...Azért a zöldért megérte...A másik a MUR highlighter palettája Highlight árnyalatban...mert...kellett néhány természetes szín a szememre...meg ha olyan napot akarok tartani az arcomra...Mármint...nem akartam abba a hibába esni, hogy felvásárolom a szivárvány minden színét, aztán mikor valami visszafogottat akarok, semmim nincs, mert felvásároltam a szivárvány minden színét...néha kell természetes dolgokat is tartani magunknál...
Aztán szereztem három essence palettát is...mert...öh...mert...Kíváncsi vagyok a minőségükre...11 évvel ezelőtt, mikor én elkezdtem sminkelni, imádtam az essence termékeit, mivel olcsók voltak...mindenhol kaphatóak...viszont a monokat mindig jobban kedveltem, mint a palettáikat (illetve úgy emlékszem, akkor palettájuk nem is volt csak quattro szemfestékeik). A monoikat még mindig szeretem, de a palettáikhoz már...vagy tíz éve nem volt szerencsém, szóval...kíváncsi voltam...Ugyanakkor itt egy kicsit komolyabb témát is előrángatnék, mielőtt elmondom én mit vettem...Valamiért a beauty blogok világában van egy olyan dolog, hogy aki X év után "olcsó" termékeket használ, azok elmaradottak...mert mindenki tovább fejlődik, és drágább termékeket vesz, ahogy fejlődik...Először is...attól ugyanúgy lesznek emberek, akiknek az olcsóbb termékekről kell vélemény, mert például 1200 forint is sok egy palettára...másodszor...elvárni, vagy a fejlődés feltételeként előírni, hogy minél több pénzt költs egyszerűen idiótaság...Értem én, drágább termékek jobban hangzanak, meg hát komoly sminkes nem essence terméket fog használni, azért ki fizetne?...Viszont az essence remekül használható, állatkísérletmentes, könnyen hozzáférhető márka...FIATALOKNAK (tudjátok, akik lehet vennének csomó mindent, ha lenne rá pénzük, az interneten meg ezek a fiatalok is jelen vannak, és ha elég korán kezdik, tíz évekre leragadhatnak)...ha kevésbé lenne egyszerű megszerezni nálunk, imádnánk őket, mert őszintén szólva az essence monok sokkal jobb minőségűek, mint egy wet'n'wild szemfesték, csak hát az amerikai, a naaagy amerikai guruk folyton róluk beszélnek (én is azért vettem meg kipróbálni őket, mert ha annyira jónak mondják ennyi pénzért megéri...hát...az árukat megérik, de annyira nem jók)...és hát, ha egy híres sminkelő ember aszondja hogy jó, akkor más nem számít...Aztán az ár nem minden...van néhány drágább palettám - van, ami olyan árban van, hogy nem akarok emlékezni rá...és mindet leveri a Sleek palettám, aminek sokszorosát kifizettem a "nagy palettákért"...sőt...van ami totál használhatatlan, de legalább drága volt...Hagy tippeljek, minden más termék túl gagyi, csak drága eszközökkel és termékekkel lehet együtt használni őket, és a bőröm is túl olcsó hozzá, mi? Szálljunk le az olcsó drogériás márkákról...használhatóak, megfizethetőek, és akármilyen hihetetlen: nem akar mindenki sminkguru lenni...nem akar mindenki vagyonokat költeni ilyen hülyeségekre...plusz...olvassátok/nézzétek azokat az embereket, akik a Ti pénztárcátoknak megfelelő termékeket mutatják be, és ne csesztessétek a többit...Aztán ott van a "gyerekes csomagolás" téma az essencenél...valószínűleg meg fog lepni, mindenkit, amit mondok: de a játékos, vidám színek felkeltik a célkorosztály figyelmét...tudjátok...a fiatal tizenévesekét...nem a felnőtteknek készülnek ezek a csomagolások...És még ha egy felnőtt értékeli is a csomagolást, az nem gyerekes - sokan szeretik felnőttként is a cuki dolgokat...szerintem ez elbűvölő, mert azt jelenti, hogy még maradt bennük valami a gyermeki csodára való nyitottságból (amit általában felnőtt korára vagy kinevelnek az emberből, vagy csak belekeseredik a mindennapokba)...
Ezen túl lépve az első termék a Wood you love me kollekció szemfesték és highlighter palettája. Ezen két muszmók van, amik megölelik egymást, ha elfordítjuk a palettát...És az egyetlen oka, hogy megvettem, az a kedves csomagolás volt...A mi nyulunk minden, csak nem kedves, bármi, ami barátságos nyulakat mutat, KELL...A csomagolás többi része viszont kicsit...gagyi...egy tükör még simán elfért volna benne, illetve a sminkes múltamat tekintve valószínűleg egyik kibontásnál szét fogom törni a tetejét, nem elég masszív. A benne lévő árnyalatok szépek, jól kihasználhatóak, bár önmagában ez a paletta nekem nem elég a matt árnyalatok hiányában. A highlighterre rosszat nem tudok mondani, a szemfestékek minőségével sincs különösebb bajom...Leginkább átlagosnak nevezném a palettát, de a csomagolás miatt akkor is megérte...Igazából vannak olyan mattjaim, amikhez nagyon jól tudom használni, szóval nem fog magában ülni (mint a túlárazott nyx palettám), de nem ez volt életem vásárlása...:)
Két másik palettát is beszereztem, ezek az állandó kollekció részét képezik, tíz színt tartalmaznak. A festékek beosztása eléggé szabálytalan, ez nem tudom mennyire befolyásolja az egyes árnyalatok mennyiségét. Az első az egy természetes színeket tartalmazó paletta, ennek neve "In love with rose", az árnyalat neve "& happily ever after"...A név választás és a csomagolás is túl...öhm..."nyálas" az én ízlésemnek, viszont el tudom képzelni, hogy valaki aranyosnak találja ezt a szíves, madaras valamit...Leginkább bordós, rózsás árnyalatokat tartalmaz, három matt szín található benne (remek kezdet). Engem leginkább a Sleek Sunset palettámra emlékeztet, de biztos vagyok benne, hogy annak a közelébe se érnek...Ettől függetlenül nagyon várom, hogy milyen lesz szemhéjon, kézfejen nagyon biztatóak a színek (szépen pigmentáltak, az állaguk is jónak tűnik első néhány tapintásra). A másik paletta a "to the moon and back", az árnyalat neve "one way only". A paletta neve az egyik angol kifejezésem, a mintája ennek se fogott meg, mivel nem szeretem az űrlényeket és robotokat és hasonló dolgokat...Ezt inkább "bulis" palettának vettem, van benne néhány sötétebb árnyalat és néhány "természetesebb is". Ami nagyon megtetszett benne (azonkívül, hogy mindig hasonló színekhez nyúlok, ha sminkelek xD), hogy a palettában hűvösebb és melegebb árnyalatok is helyet kaptak - összhatást tekintve, a csillámok nagy része amennyire láttam hideg tónusú. Matt árnyalat ebben nincs, és vannak kétségeim a szemfestékek elosztásának praktikusságát tekintve (túl keskenyek, félek, hogy koszolnám a festékeket), de ettől függetlenül kíváncsi vagyok...

Ti miket szereztetek áprilisban? :)