2018. április 28., szombat

TOP3 rajzfilmem gyerekkoromból

Sziasztok!

A mai nap egy szörnyen vicces, nosztalgiázós, sírós bejegyzéssel jöttem, amihez az ihletet az adta, hogy tanulás címszóval (esztétika szigorlatra "készülök") valahogy régi Cartoon Network dalokat kezdtem hallgatni, és nagyjából az ötödikre majdnem elsírtam magam, szóval felidéztem a kedvenc rajzfilmjeimet...és...megdöbbenve vettem tudomásul, hogy már nagyon kis korom óta rajongok a szörnyekért...Mármint...amikor nagyon kicsi voltam, mindig dokumentum filmeket néztem, a kedvenceim a múmiák és az állatok voltak (ne kérdezzétek, rajongtam a múmiákért...olyan fura volt, hogy azok a valamik emberek voltak valamikor régen...igaz, mikor arról voltak részletes rekonstrukciók, hogy hogyan tömtek hagymát az emberek szeme helyére, hogy "ne essen be", akkor szerintem hunytam a szememet, de amúgy minden érdekelt, a belek szétválogatása a balzsamozás, a fagy miatt megmaradt múmiák, akik amúgy eltűnt hegymászók voltak). Aztán felfedeztem magamnak a Fox Kidsen a Wunschpunsch című csodát, aminek meg se próbálom leírni a magyar címét (de el fogom olvasni a könyvet), illetve a többi fantasztikus mesét, például IMÁDTAM a Hódító hódokat, Andy a vagányt, Macsebet, Fecsegő tipegőket, a Pokémont (Johnny Bravot a mai napig nem értem, hogy nem okozott komoly problémákat, viszont a Pindúr pandúrok és az Én vagyok menyus ördöge komoly fejfájást okozott xD)...A leggyakrabban nézettek a CN kínálatából Ed, Edd és Eddy; a Görcsikrek; Dexter, Bolondos dallamok (Kengyelfutó gyalogkakukkal az élen, az új Kengyelfutóba bele vagyok betegedve), Tommy és Jerry és a Tini titánok voltak...Illetve nagyon szerettem a Spongyabobot, de nem annyira régen megnéztem belőle egy részt éjszaka a Comedy Centralon (házra vigyáztam és nem bírtam aludni), és szó szerint sokkolt...olyan erős, felnőtt témákat boncolt, hogy a gondolataimat annyira nem tudtam összekaparni, hogy felírjam az epizódot, egyébként erről az epizódról írni fogok, mert eleinte az általános alvás problémáim miatt nem tudtam aludni, utána viszont a Spongyabob rész miatt. Szamuráj Jack később lett csak kedvenc, amint értékelni tudtam, hogy milyen kétségbeesetten reménytelen a keresése, és a küzdelme a gonosszal (ez úgy 12 éves korom környékén lehetett nagyjából)...A Kisvakondok rajongásom nagyon későn alakult csak ki, szerintem már nagykorú is voltam, mikor rájöttem, hogy imádom a Kisvakondot...Igazából ez annak köszönhető, hogy egyfajta rettenettel teli csodálattal nézek vissza a szocialista időszakra, erről majd később írhatok/írni fogok.
Ugyanitt hozzá kell tennem, hogy kis koromban imádtam a krimiket, mert mindig mama vigyázott rám, ami abból állt, hogy elaludt a tv előtt én meg nyolctól néztem a Halálbiztos diagnózist, kilenctől a Gyilkos sorokat, tíztől Monkot, és azon kevés gyerek közé tartozok, aki nyolc évesen végignézte az Anakondát (igazából azóta nem is láttam azt a filmet, pedig meg akartam újra nézni, de úgy emlékszem untam) és a Múmiát (ismétlem: nagyon kedveltem a múmiákat).

Viszont volt három HATALMAS kedvencem, amikhez jócskán feszegetnem kellett az alvási időm határait, hogy megnézhessem őket...Amikor én kicsi voltam (nagyjából 16-17 évvel ezelőtt xD), akkor a Cartoon Network reggel négytől este kilencig sugárzott, később ez reggel öttől este kilencre változott, most meg már egész éjszaka nyomják a sok szart (nagyon haragszom a mai mesékre xD). Fél hétkor kellett kelnem, hogy beérjek rendesen iskolába, és fél kilenckor volt a takarodó - hangsúlyoznom kell, hogy nagyjából a hat-hét éves magamról beszélünk, és világéletemben rossz alvó voltam (amint elég nagy lettem ahhoz, hogy egyedül játsszak, és ne ordítsak, amint felkelek éjszakánként feloltották nekem a lámpát hogy játsszak csendben - mármint mindig felkeltem, eleinte felordítottam őket, és nem aludhattak, aztán el voltam magamnak csak a lámpa kellett, mert nem értem el...ez úgy...kis csoportos koromtól). Az iskolával együtt valami rendszerszerűséget igyekeztek drága szüleim - elég kevés sikerrel - az életembe hozni, de nem különösebben léptem túl a takarodót...folyton pisilni jártam meg nem aludtam, de ezt leszámítva teljesen elfogadtam a szabályt (hát...most már így emlékszem rá, de magamat ismerve biztos voltak vitáink rajta, szörnyen akaratos gyerek voltam xD).

Scooby-doo, merre vagy?
Volt a legnagyobb kedvencem MINDEN közül...Nyolctól kilencig két részt vetítettek, és ennél határozottan emlékszem, hogy rengeteg könyörgés volt, hogy ugyan hagy nézzem meg mind a kettő részt, mielőtt aludni megyek...Elég fiatalon kaptam saját tv-t (mikor anyáék újat vettek maguknak, a régit mindig ideadták xD), de akkor még csak a nappaliban és a hálóban volt, és én Scooby-doot akartam nézni...És néztem is...Az összes részt legalább tízszer láttam, kivéve azt, amiben az izzó szörny volt a hóban, azt mindig hiányoltam, hogy sose adják (igen, emlékszem erre is xD), és mégis mindig ott voltam a tv előtt, hogy újra meg újra meg újra végignézzem a részeket...Aztán eljött a Cartoon Network mozi reggelre (szombaton délelőtt tíztől), és ha Scooby mozi volt, ott ültem előtte, mert hát Scooby...Igazából az egész "életemet" Scooby-doohoz kellett igazítani, még arra is emlékszem, hogy a Vasálarcos volt a kedvenc részem belőle, és a legkevésbé az óriás krokodilos mocsarasat kedveltem...meg a kis kutyát nem szerettem, viszont a szürke kutyát igen...a nevükre már nem emlékszem.
Elég sokszor futok bele abba, hogy a Scooby-doo megtanította, hogy a szörnyetegek emberek - amivel egyetértek amúgy, de ezt nem a Scooby-doo tanította meg...Szerintem a gyerekeknek sokkal inkább a gonosz megkapja a büntetését (a szokásos jó-rossz harcban) hamarabb megy át, de én csak azért néztem, mert imádtam a kutyákat és izgalmas volt...(Meg ha utólag visszagondolok, azért, mert fura gyerek voltam, aki szerette a szörnyeket. xD)

Bátor, a gyáva kutya
Őt délutánonként adták, szóval remek időben ahhoz, hogy nézhessem anélkül, hogy bármilyen szabályt fel kéne rúgni...A filmrendező, a pincében lebegő fej és az apokalipszis hozó zombi okozott néhány kellemetlen éjszakát (kis koromban is folyton rémálmaim voltak, borzasztó alvó vagyok), de alapjáraton azért kedveltem a sorozatot, mert a cuki kiskutya olyan odaadással védte a gazdiját mindenféle szörnyektől...akik itt a Scooby-doo megnyugtató "úgyis emberek jelmezben" felfogásával ellentétben VALÓDI természetfeletti lények voltak...Meg már akkor is valamit megmozgatott bennem, hogy Bátor gyáva, és mégis milyen bátran harcol - most már tudom, ezt hívják iróniának.
Bátornak egyébként nekilendültem nem annyira rég és végig néztem az összes részt, és...őszintén szólva ez most ijesztőbb, mint régen volt...persze az ijesztő szórakoztató értelmében, de az a tíz perc (egy rész) képes abba az atmoszférába süppeszteni, amit a horrorokban keresek (például a bábos rész, attól a hideg ráz), bár ezt gyakran az undor segítségével éri el (például az a lábgombás rész)...Ha figyel az ember elég terhelő dolog, eleve a rajzstílusa nagyon nyomasztó (van olyan ismerősöm, aki "undorítónak" nevezte, utalva a rohadó fogakra, meg a kicsit sem realisztikus ember és állat ábrázolásra, úgymint fura méretarányok, felemás szemek, túl csontos karok, bab testhez pálcika lábak, állati szőr alól emberi testrészek előbukkanása, stb)...Illetve kíváncsiságból utána néztem az alkotónak, mert idősebb fejjel elkezdi az ember értékelni a művészeteket, és a "béna" (számomra elbűvölő) rajzstílusból még több kell, mert nem élhetek Bátoron...Elképesztően groteszk humorérzéke van, ami több animációjában is megmutatkozik...Komolyan rajzfilm ennyire még nem viselt meg, mint ezek...És nem tudom megfogalmazni miért...szorongok tőle...és nem bírok eleget kapni belőle...Javaslom Life in transitiont (ITT),a Mousochistot (ITT) vagy a Dirdy birdyt megnézni (ITT), ami engem szavak nélkül hagyott, nagyjából öt nézés kellett ahhoz, hogy letöröljem a fura fintort a fejemről...borzasztó volt (a szó elborzasztó értelmében), és nagyon vicces (a szó: nincs humorérzékem, készüljetek fel rá értelmében) ...Persze igazából bármit nézhettek tőle, ha Bátor maratont tartotok az is remek lehet megismerni a munkásságát, de úgy gondoltam érdekelhetnek a kedvenceim, hogy kicsit kinézzünk a Bátor-dobozból. Szeretem, ha sokkolnak, és drága John R. Dilworth-ünk mindig sokkol kivétel nélkül - illetve, ha megnézitek, hogy hogy néz ki, hát már az tükrözi az egész munkásságát...Nem akarok senkinek a külsején viccelődni, de elég mókás külseje van, ugyanakkor ha egy sötét sikátorban összefutnánk, lehet összeszarnám magamat...

Billy és Mandy kalandjai a Kaszással
Ezt...fél ötkor adták...Szóval én minden reggel felkeltem fél ötkor, néztem ötig, aztán visszaaludtam fél hétig..Igen...képes voltam hajnalban felkelni, csak azért, hogy megnézhessem. Nem sok emlékem van róla őszintén szólva...Mármint az egyetlen dolog, ami élénken megmaradt bennem, hogy a kiscsaj rettegésben tartotta a Zord kaszást, és azt az idióta fiút, akinek az ujja folyton az orrában volt...Meg hát humoros is volt a maga módján, tele sötét dolgokkal - mint mondtam: szerettem a szörnyeket - azt hiszem mostanában már jobban értékelném azt az állandó Halloween hangulatot...de kis koromban is kedveltem annyira, hogy felkeljek érte hajnalban, szóval valamit tudott...:D

Ti melyik rajzfilmeket szerettétek?
Megmertetek nézni bármit Johntól? Hogy tetszett? :D

Kellemes hétvégét! :D

2 megjegyzés:

  1. Nagyon sok kedvenc mesémet felsoroltad. :) A TOP 3-ból az első és az utolsó volt a favorit.
    Mondjuk, bennem mélyebb nyomokat hagytak: Hófehér, Sárkány és papucs, A hercegnő és a kobold, meg a Charlie, avagy minden kutya mennybe megy, meg az Arkana (Elsüllyedt világok).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A régi szép mesés idők...:')
      (És még nem mentem visszább Mekk Elekig, Doktor Bubóig...stb...bár ezek is sorozatok.)
      Én úgy emlékszem...hogy elég kicsi voltam, amikor "minden" mese csatornánk megszűnt...Nem emlékszem a Fox Kidsből mi lett, de nálunk már csak Cartoon Network volt, ha mesét akartam...Szóval a "klasszikus" (vagy leginkább "teljes estés") mesék nem feltétlen jutottak el hozzám...Mármint a mesefilmekből a Toy Story, Oroszlánkirály és Dumbo voltak a kedvenceim, de ezek VHS kazin voltak meg, tv-ben nem láttam volna ezeket se...Ott inkább csak sorozatokat kaptam (vagyis egy időben volt CN mozi, de ennyi mesefilmet néztem csak, mert a kazetta lejátszónk se működött már)...már kazetta sincs, a sorozatokat meg felpörgették a mai fiataloknak...xD

      Törlés

Mondd el véleményedet, vagy tedd fel kérdésedet! :)