2018. április 25., szerda

Miért pont Kassák? (a szakdolgozati témaválasztás margójára és hogyan válasszunk kedvenc költőt)

Hogyan választasz kedvenc költőt? Ráböksz egy vénemberre, aki már évtizedek óta halott, és azt mondod: ez az, ő az, meg akarok tudni mindent róla, meg akarom ismerni minden művét...

Sziasztok!

A mai bejegyzésem lehet nem fogjátok érteni vagy értékelni, hiszen minden hasznos információt mellőz...de ki kell írnom magamból...
Az utóbbi igen stresszes időszakban, nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy miért Kassákról írom a szakdolgozatom...aa kérdés második fele az volt, hogy miért verselemzést, mikor sose tudtam verset elemezni, és emelt irodalom érettségin nem is kellett, de ez most nem lényeg...(Vagyis...szeretem a kihívást, és fontos az önirónia...remek ötlet lehet egy szakdolgozatba sűríteni, nem?)

A kiindulási probléma az, hogy én filozófián és esztétikán vagyok, és ez úgy egyikhez se kapcsolható közvetlenül...annyi érdekes témát választhattam volna magamnak, megpróbálhattam volna a lét problémájába merülni, megfejteni az időt, hogy megértsem, és ne szorongjak annyira miatta...de nem...ráböktem Kassákra, és azt mondtam: nekem ez kell...
A legfőbb mozgatója ennek talán az volt, hogy akárhányszor unatkoztam irodalom órán gimiben - és elég gyakran előfordult, mert sose figyeltem az órákon - mindig a szöveggyűjteményt olvasgattam...eleinte Poe fele lapozgattam, de olyan szinten undorodtam a fordításoktól (mármint a mai napig utálom a Poe-fordításokat), hogy kénytelen voltam másfele nézelődni...Néha vissza-visszatértem, mert hát Poe-t őt ismerem, Poe-t szeretem, Poe nem hagy cserben...Aztán a sok lapozgatás közben felfedeztem magamnak egy fura figurát, aki ilyeneket ír, hogy "az idő nyerített"...mégis hogy a francba nyerített az idő, mi az, hogy nyerít az idő...és 16 oldallal később már egyáltalán nem értettem, mi folyik körülöttem...és még az a nikkel szamovár is repked nekem...jó neki...vihetne magával...Azt hiszem az az év volt az első találkozásom az avantgárd irodalomnak nevezett valamivel (magyar vonatkozásban)...Mármint mindig érdekeltek a fura dolgok, és az avantgárd festészettel nagyjából tisztában voltam (jó, ez lehet túlzás, de tudtam a létezéséről, és kedveltem a dolgokat...bármit kedvelek, ami meghökkent...először sokkol, aztán újra meg újra itt vagyok, és teljesen magába szippant...sokkal kevésbé meghökkentő dolgoknál is szeretem, ha ilyen hatással vannak rám) és a külföldi dadaisták is rendben voltak. Szóval teljes létbizonytalanságban tengve következő órán visszatértem a kipisált jövőhöz és rájöttem, fogalmam nincs ez mi...Szóval megnéztem mi mást adhat még ez az ember, aki itt dzsiramárizik nekem (amiben akkor még naivan megpróbáltam értelmet keresni), és boldogan vettem tudomásul, hogy vannak még itt dolgok...szóval...Poe helyett új állandó állomásom volt...Elég kevés vers volt a könyvben, és még kevesebbet értettem belőlük...semmit...viszont valami nem hagyott nyugodni...mármint...úgy éreztem, hogy ezt meg kell fejtenem...a tankönyv nem sokat segített - semmit, nagyjából semmi nem volt benne...szóval önálló kutató munkába kezdtem...először félve nézelődtem a versek között, hátha lelek valamit, amit én is értek...és leltem is...öregkori verseket...és egyre jobban zavart, hogy ki ez az alak, aki képes ilyen katyvasz után ilyen egyértelmű dolgokat írni...és mintha a tankönyv említette volna, hogy fest...úgyhogy rákerestem...ez volt az a pillanat mikor rájöttem, hogy mennyire kevéssé ismerem az avantgárd festészeket, mert én jól el voltam a híres külföldiekkel, miközben nekünk is vannak szép négyzeteink...Szóval ezt csináltam...és szinte feltűnés nélkül belesüllyedtem ebbe a mocsárba, amiből nem tudtam kimászni...Már nem csak az irodalom órákon lapoztam a négy versike felé, hanem az itthoni időmet töltöttem azzal, hogy újabb, másabb verseket ismerjek meg...

Tudjátok ez olyan, mint amikor ismerkedtek valakivel, és mond valami szimpatikusat, vagy meghökkentőt, bármit, ami maradandó...és még este is azon gondolkodtok, hogy mit érthetett alatta...és alig várjátok, hogy újra találkozzatok...én is ezzel a kétségekkel teli izgalommal mentem az újabb és újabb találkozóink elébe...egyre több munkáját ismertem meg, és egyre inkább éreztem úgy, hogy meg kell ismernem az embert mögötte, ki volt ez a zseni, aki ezt létrehozta...Úgyhogy képeket néztem...egy kalapos öregúr...szigorú arckifejezéssel...mi lehet a kalap alatt? Mi lehet az arckifejezés mögött?! És mentem tovább...Olvastam, néztem, próbáltam megfejteni...

Határozottan kétlem, hogy sikerülhetne...mármint...akkora és annyira szerteágazó életmű áll szemben velem, hogy esélyem nincs...Viszont egy valamiben biztos vagyok az életrajzi dokumentumokból és az általam megismert művekből: nem lettünk volna jóban...Egy szörnyen konzervatív ember volt, egyszerű, de komoly ideológiával (oké, abban az időben mondjuk más volt a mérce, mai szemmel nézve konzervatív volt)...Próbáltam megérteni, hogy egy nagyképű nemibeteg alkoholista miért érdemel több említést, mint valaki, aki ennyit tett a művészetekért? Egy rövid életű elmebeteg tényleg értékesebb irodalmi szempontból, mint valaki, aki nem csak a műveivel járult hozzá? Hogy nevezhetnek deviánsnak valakit, aki ennyire precízen építi fel a műveit? Csak azért mert nem tiszta, egyszerűen értelmezhető (vagy belemagyarázható) képekkel dolgozik, hanem sokkal egyedibbet ad?

Igazából úgy érzem ez az egymásra találás szükségszerű volt, még a kíváncsiságom teljes hiányában is belebotlottam volna...ha másért nem, mert az érdeklődési köröm lefedi az életművét, és ha egy véletlenül megpillantott festmény vezet hozzá, akkor is ugyanúgy késztetést éreztem volna rá, hogy minél többet megtudjak róla (így kezdtem el - és függesztettem fel átmenetileg - kutatásomat a román avantgárd festők után, bár kiderült, hogy egy részük magyar, és csak attól függ, hogy hol találom, hogy ki írta a könyvet - de ez politika, amíg van nevem, ami kiindulási alapot ad, nincs gond)...Bár ez a komoly öregember a kalappal nem olyan deviáns, mint azok, akiket általában kinézek magamnak (se nem drogfüggő és még csak meg se ölt senkit, hát van ilyen?! legalább vette volna el az anyját!)...és még csak egyet sem értenénk az élet nagy kérdéseiben...De talán éppen ezért kellett ő...felüdítő volt valaki, aki ésszel, és komoly érvekkel lázad...és ő ezt csinálta...akármennyire befogadhatatlannak tűnik az a sok dolog, amit életműve első felében látunk, mindent gondosan építgetett...üdítő újdonság volt.

Félreértések elkerülése végett: hatalmas Poe rajongó vagyok, és mindenem az esztétikája...meg igazából a horror...az horror...ha logikusan gondolkodom, nem is tudok magyarázatot adni, hogy Kassák hogy került az érdeklődési körömbe...még csak hivatkozni se tudok rá...azért Poe-ra több helyen tudtam visszautalni, de Kassáknál mit mondhatnék? Alapítsuk újra a Tanácsköztársaságot?! Egyszerűen annyira mások a körülmények, annyira nem tudok azonosulni vele, annyira nem tudom átemelni az életembe, hogy az hihetetlen...és mégis makacsul ragaszkodok és küzdök azért, hogy az életem része maradjon. Poe-val ez könnyű...leírja a rémálmait, félelmeit, a szorongását és beránt maga mellé...Ez rendben van, szeretem én ha megviselnek...De Kassák...ő más...ő TELJESEN más...és nem csak hogy őt nem értem...magamat sem értem, ha róla van szó...És ezt le tudhatnánk azzal, hogy felütök egy szótárat az avantgárdnál meglátom a nevet, és hát a szó kötelez: nézz utána mindennek, de egyrészt ilyet nem szoktam csinálni (nem tudok tanulni, ha valami nem érdekel, nem marad meg a fejemben, és ha valaki avantgárd és nem érdekel, az se, hiába avantgárd...egyszerűen képtelen vagyok neveket megjegyezni csak azért, hogy műveltebbnek tűnjek...sőt...képtelen vagyok azokat a neveket megjegyezni, akik érdekelnek), másrészt...annyira nem értek vele egyet, hogy biztos nem folytatnék ilyen mélyreható vizsgálatot, ha csak az "ismerj meg minden avantgárd írót" kutatáson lennék...És egyébként épp ez az oka, hogy Kassákosítom a magyar avantgárdot...nem ő az egyetlen, sok érdekes és tehetséges alkotónk volt - mármint képzőművészetben és irodalomban is - és a kis ördög azt súgná, hogy akkora a fény körülötte, hogy el kéne fordítanom a fejem lázadásból, de nem tudom...Én csak elvakulva követem a fényemet...mint egy ostoba moly...és még csak bűntudatom sincs érte...a többiek nem ennyire érdekesek...mármint szép-szép, minden szép, meg elgondolkodtató meg minden, de nekem ez az úr lesz, köszönöm! 

2 megjegyzés:

  1. Számomra a Poe-fordítások legutóbbi változata kavarta fel az állóvizemet, na az hihetetlenül botrányos. A jól megszokott címeket is átvariálták az önjelölt művészlelkek. Nem is olvastam onnan semmit.
    Kassákot imádom. Szerintem még újságíráson szerettem meg, mert egy művészeti irányzatról kellett írni, és a Bauhaust választottam. Anno, amikor Pécsen volt ilyen témájú kiállítás, nagy szívfájdalmam volt, hogy a munkásságába nem tudtam belelapozni, mert mind vitrin mögött volt. Mondjuk, én a szakmából kifolyólag a folyóiratokbeli munkásságát vizsgáltam, és szerintem sokszínű figura volt, főleg, ha megnézed, milyen irányzatokban volt aktív.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én Poet még "régi" változatban se olvasok fordítva...siralmas...mármint főleg a versei...a novellák annyira nem vészesek (de azért ott is az igazira szavaznék).

      Én is foglalkoztam néhány folyóiratával is...mert volt egy olyan órám, amin a két világháború közötti sajtóból adtam elő, meg egyébként a szakdolgozatba is muszáj volt beletennem a Mát meg a Munkát...
      De a szakdolgozatomat parafrazálva: még művészeti ágazatra és időkeretre lebontva is lehetetlen teljesen átfogó képet alkotni róla...ha valaki összenézné minden területen, hogy mit csinált (mármint szerkesztői munka, képzőművészet, irodalom, ugyebár mozgalmat is szervezett) egy élet nem lenne elég hozzá...nagyon sokáig élt, és nagyon sokáig volt aktív...és nagyon sok szempontból lehetne mindent vizsgálni. És mégis nagyon kevesen teszik...a forrásanyagom nagy része úgy...'73-ig lett kiadva, nagyjából öt "új" könyvet leltem, amiből a legújabb 2006-os volt...mármint, ami használható...
      Lehet sokan elijednek a hatalmas életműtől...mert én nem tudom elhinni, hogy ennyire érdektelen legyen valaki, aki ennyi mindent tett a szellemi élet fejlődéséhez. (mármint...a "naaagy kedvenc költőink" csak költöttek...ő meg...annyi mindent csinált, és annyira változatosan...ha elolvasunk egy korábbi verset meg egy öregkorit, akkora különbség van a kettő között, ha nem lenne aláírva, lehet meg se lehetne ismerni, hogy ő volt az - mondjuk képzőművészetben megrekedt hosszú időre a képarchitektúráinál, de azt se bánom)

      Törlés

Mondd el véleményedet, vagy tedd fel kérdésedet! :)