2017. július 6., csütörtök

10 könyv, ami hatott rám

Sziasztok! :)

Igen, idáig is eljutottam...ezt a felhívást még Facebook-on kaptam, viszont valahogy elkallódott...Egészen pontosan két éve áll a vázlatok között...Ugyanis rengeteg piszkozatom van, és a régebbiek hátra kerülnek, és mivel ma úgyis nosztalgiáztam, átnéztem a piszkozatokat is, és észrevettem, hogy ez itt maradt...egy teljesen kész bejegyzés...szóval úgy döntöttem, mindenféle változtatás nélkül közzéteszem, csak írok egy új bevezetőt...Úgyis nosztalgiáztam, két évvel ezelőtt ezt valahogy így töltöttem volna ki...És többnyire egyet értek magammal, csak ma már sokkal többet írnék, és sokkal részletesebben kitérnék dolgokra...Szóval itt egy békülős, érdemi bejegyzés rányomva időben a borzasztóan sikerült szülinapi "bulira". :D
Azt hiszem a halogató blogger taget újra kéne írnom, mert ez már tényleg katasztrófa, hogy két évig nem tűnik fel, hogy nem osztok meg egy bejegyzést...De meglepő módon az időzítést leszámítva még mindig nem irreleváns a dolog...:D

1. Stephen King ~ Állattemető
Hű...hát...ezt nem is tudom, hol kezdjem...Ez a könyv (pontosabban a könyv film adaptációja) vezetett be King bácsi világába, ennek a könyvnek köszönhetem a horror könyvek iránti rajongásomat (bár sok S. K. és Lovecraft könyvet olvastam már el ezelőtt, ő viszonylag későn jutott hozzám)...Ijesztő párhuzamokat találtam benne a valósággal, és a zseniális, és igazán kikapcsoló, szórakoztató oldala mellett őszintén megviselt lelkileg...Sajnos túl sok "TALÁN hasonlóság" van benne a valósággal, de erről bővebben már írtam párszor...a könyves bejegyzésemben van link, akit érdekel a személyes része, mert itt nem szeretném kifejteni (elég sok önálló bejegyzésnyi helyet kisajátított már a téma, elég sokszor írtam róla, és itt szeretnék minél közelebb maradni a könyvhöz); szóval szorosan a könyvhöz kapcsolódóan: a videóban bemutatott (és élőben sokkal durvábban eljátszott) "jujdejókönyvetkaptam" érzés a könyv olvasása után megmaradt, és továbbra is zseniálisnak tartom...A könyvről a bejegyzést (a személyes bejegyzésekre mutató linkekkel) ITT olvashatjátok. :)

2. Voltaire ~ Candide
Candide szenvedései nagyon átjöttek nekem: konkrétan én jobban szenvedtem a könyv olvasása közben, mint a szereplők - legalábbis szerintem...Iszonyatos volt, borzasztó, de megérte...Az "Ez a világ a lehető világok legjobbika" tézist (mini irodalom óra: tézis regény, Lebniz filozófiáját dolgozza fel, mely szerint minden a legjobban van a világban) foglalja magában...Bár a műben úgy van előadva, hogy a főszereplő optimista, és úgy gondolja, hogy minden a legjobban van, és a mű végére adja fel az optimizmusát, igazából az egész mű egy gúnyirat...Bár elég érdekes nyelvezete van (engem konkrétan bosszantott, a főszereplőkkel együtt), egyszerűen ZSENIÁLIS, hogy mennyire kiforgatja ezt az állítást, és hogy milyen zseniálisan teszi röhejessé az olvasó számára ezt az állítást...Ha nem lett volna kötelező, biztos nem olvasom el, így is sokszor átfutott az agyamon, hogy leteszem (pedig nem szoktam könyvet félretenni), de igazából nagyon érdekelt, hogy mi lesz a vége, és őszintén élveztem azt a gúnyt, amivel ezt a felfogást az író elénk vetíti...(Az utópisztikus részről nem is beszélve, az valami fantasztikus volt.)
Őszintén szólva ez a mű elég elgondolkodtató volt, bár alapjáraton hülyeségnek tartom azt, hogy "tökéletes világban élünk, ahol minden a lehető legjobban van", és nem is gondolkodom ilyeneken, ez a könyv elgondolkodtatott, aki nem foglalkozik alapjáraton ezzel a kérdéssel, annak is felveti, és az ember egyszerűen nem tud elsiklani felette...plusz, legalább megerősítést kaptam, hogy nem csak én nem értek egyet Lebniz-cel...:D

3. Madách Imre ~ Az ember tragédiája
Nos ő véletlenül kötelező olvasmány csak...igazából engem érdekelt a dolog, ezért elolvastam, mielőtt kötelezővé tették, és nagyon élveztem...Zseniálisan van megírva, zseniális a felépítése, tökéletes tükröt állít a társadalomnak, és nagyon szépen vezet végig minket a különböző helyszíneken úgy, hogy egy percre se érezhetjük magunkat elveszve...A kérdések, amiket felvet nagyon elgondolkodtatóak még akkor is, ha az ember nem tud rájuk válaszolni hirtelen...Egyébként nagyon szeretem a filozófiai témákat feszegető könyveket (lehet Candide is ezért lett végig olvasva?), és annak ellenére, hogy elég sajátos stílusa van a költőnek (és a legkülönbözőbb eszközökkel teszi fantasztikussá a történetet), nagyon is érthető, és egyáltalán nem okoz nehézséget az olvasása...(a belőle készült rajzfilm pedig egyszerűen...hű...a keret unalmas - de azt a könyvben se szerettem - viszont a többi fenomenális...:D)

4. Lewis Caroll ~ Alice csodaországban
Először is mindenkit óva intek a Disney feldolgozás megnézésétől, ami Johnny Depp (fantasztikusan jó színész, imádom...) ellenére is értékelhetetlen lett...és aki azt látta, az tuti nem olvassa el a könyvet...
Pedig...ez a könyv amellett, hogy nagyon beteg, és zseniális nyelvezete van (elolvastam angolul - eredeti nyelven - is, magyarul is) egy tökéletes ferde tükör az akkori társadalomnak...Egy ártatlan kislány bogyókat szed, megnő, összemegy, megőrül, követ egy folyton siető nyulat (angol pontosság...), megismeri a rendszer működését (valami nem tetszik? le a fejekkel), és rengeteg érdekes lénnyel találkozik, akik mind-mind képviselnek valamit az akkori kor felfogásai közül...A végén az addigra már teljesen összezavart Alice-t megtámadják a kártyák (mert hát minden normális embert megtámad a kártyapakli UGYE?!), és a mű legvégén olyan feszültségoldáshoz folyamodott az író, hogy én csak néztem...Annyira ZSENIÁLIS volt a legvége a könyvnek, ahogy a bonyodalmat egy csapásra megoldotta, hogy...hát...WOW! Ha másért nem, ezért megérte angolt tanulnom, hogy EZT tapasztalhassam...:D (Egyébként majdnem kifogott rajtam, egy fejezetnél többet egyszerűen nem tudtam befogadni belőle, mentálisan nagyon leterhelt - annyi gondolkodni valót adott nekem egy-egy fejezete...komolyan, minimum fél óra szünet kellett, amíg felfogtam, hogy mit is olvastam...)
Elvileg mese, de amíg a gyerekeknek egy aranyos történet, addig a felnőttek egy szörnyen komoly, elgondolkodtató művet kapnak - én biztosan nem adnám a gyerek kezébe, nem értené, miről szól...szerintem nekem se sikerült feldolgozni azóta se...

5. George Orwell ~ Állatfarm
Tündérmesének álcázták ezt a művet, de különösebb történelmi ismeretek nélkül is rájöttem, hogy ez tulajdonképpen a kommunizmust testesíti meg...Már háromszor elolvastam, és még mindig elképesztő...Olyan fantasztikusan mutatja meg a kommunizmus elveinek hibáját, és hogy hogy lesz a "nép akaratából" kőkemény diktatúra...és nagyon szépen mutatja azt is, hogy a diktatúra nyomására hogy válnak az emberek olyanná, amilyenek sose akartak lenni, és ami ellen mindig is küzdöttek (Két láb jó, négy láb jobb, két láb még jobb, így lett "ember" a disznókból - pontosabban így lett disznó az emberekből, ha a mű tartalmát nézzük). ÉS mivel az egész művet allegóriának is szokták mondani (van benne valami), szerintem valamilyen szinten vicces, hogy a disznók testesítik meg a diktatórikus vezetőket...persze én is csak kínomban nevettem rajta, amikor a felismerés belém hasított...minden esetre ez az egyik kedvenc könyvem...:D

6. Janikovszky Éva ~ De szép ez az élet
Janikovszky Éva elég jelentős személye a gyerekkoromnak...az Ő gyerekkönyvein nevelkedtem, anyával együtt olvastuk a mindig vicces könyveit, amit anya is értékelt...tulajdonképpen felnőttek és gyerekek számára egyformán élvezhetőek a művei...Viszont írt két könyvet kimondottan felnőtteknek is (Felnőtteknek írtam, és ez a könyv), amit szerintem mindenképp érdemes elolvasni első sorban azoknak az embereknek, akik gyerekként megismerték a munkásságát...Ilyen szép könyvet szerintem én még nem olvastam...Róla sajnos csak egy nagyon rövidke bejegyzést írtam, mert annyira megindító, hogy igazából nem tudtam róla mit írni...Bemutatja, hogy egy öreg néni (az írónő), hogy látja a világot, és a fiatalokat...És olyan megértéssel ír még a piercingekről is, valamint a tolakodó, bunkó fiatalokról is...ő biztosan nem az a tipikus megkeseredett öreg, hanem szép nyugdíjas éveit élvező kedves néni...Tulajdonképpen kicsit benne van az, hogy ő hogy értékelte az életét, és hogy éli mindennapjait egy nyugdíjas, milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a mindennapokban meg ilyenek...és mindezt azzal a magával ragadó humorral, amit már a gyerekkönyvéből megismertünk...Már nem azért, de nem sok olyan öreg embert láttam én még, aki ilyen pozitívan áll a dolgokhoz...szerintem mindenképp megéri elolvasni. :)

7. Szabó Magda ~ Abigél
Na jó, ezt a könyvet mégis egyszerűbb lett volna facebook-on, csak felírni...főleg, hogy én nagyon nem akartam elolvasni...de elolvastam, és csodálatos történet...tényleg nagyon szép, és kicsit itt is belenézhetünk az akkori felfogásba - és a főszereplőt is egészen megkedveltem annak ellenére, hogy eleinte bosszantott...(bár maradok inkább az én stílusomnál, ezzel a könyvvel az igényem a normáknak is megfelelő "szép" történetekre teljesen kielégült)

8. Edgar Allan Poe ~ Legjobb elbeszélései
Igazából neki a versei sokkal nagyobb hatással voltak rám, mint a könyvei, szóval ha van verses kötete, inkább az volt hatással rám...Egyébként az egyik kedvenc költőm, és lehet, hogy sablonos, de a Holló a kedvencem, annyira magával ragadó a hangulata...(és a másik olyan mű, amikor azt mondtam, hogy igen, megérte angolt tanulni...az ilyen gyönyörűségekért - na ez már lehet nem a normáknak megfelelő szépség - megéri szenvedni egy nyelvvel, amit az ember nem szeret...)
Azért azt a mű címet jelöltem meg, amit, mert abban szerepel a két kedvencem tőle: A Morgue utcai kettős gyilkosság és Az áruló szív...Mindkettő hatalmas hatással volt rám, lenyűgöztek...a krimi alapkövei...és onnan jutottunk IDE...rejtélyesek, izgalmasak, misztikusak...áh...imádni valóak! :D
(Egyébként Poe bácsi életműve kívánságlistás...és Lovecraft életműve is, de sajnos tőle nem tudok EGY könyvet megnevezni, szóval őt ki kell hagynom a listából...ja és ha már ezen a vonalon vagyunk, Agatha Christie könyvei is mindig nagy hatással vannak rám, bár mostanában nem olvasok krimiket...)

9. J. K. Rowling ~ Harry Potter
A mai fiatalok a Szent Johanna Gimi tanulóival nőnek fel, én a Roxford diákjaival nőttem (ezt nem kötekedésnek)...Az ő könyveivel szoktam bele az olvasásba...Az első részt hét évesen anyával olvastam még (akkor jelent meg...hogy megöregedtem...), a többit már egyedül...keresztanyukám mindig megvette nekem megjelenés után az újabb részt, így tényleg velük nőttem fel...Egyébként most felnőtt fejjel átgondolva magamtól biztosan nem olvasnám el (varázslók...ugyan már...), és igazából szerintem gyerekkoromban SE vettem volna le a polcról magamtól (varázslók...ugyan már...), de nagyon örülök, hogy úgy alakult, hogy mindet elolvashattam...Bár túl sok dolgot nem tettek hozzám (vagyis a gondolkodásomhoz, mondjuk van néhány ember, akin alkalmaznám az avade kedavra varázsigét...milyen szerencse, hogy nem tudok varázsolni...nem akarok az Azkabanba menni...xD), megtanítottak, hogy huzamosabb ideig koncentráljak ugyanarra a dologra - igen, szinte szó szerint ez tanított meg regényt olvasni...Nagyon tetszik az a világ, amit az írónő felépített, még akkor is, hogyha a legtöbb karaktere vészesen hasonlít a Gyűrűk Ura szereplőire (azt is el kéne már olvasnom, de nem nagyon az én műfajom még mindig...).

10.  Molnár Ferenc ~ A Pál utcai fiúk
Az utolsót a legnehezebb, hiába a teljesség igénye nélkül írtam a listát, nagyon elgondolkodtató volt, hogy mit írok utolsó helyre...végül a játék szabályának megfelelően azt tettem ide, ami először jutott eszembe...Ez a könyv egyszerűen olyan volt, hogy én miután elolvastam, szerettem volna ABBAN az időben és OTT fiatal lenni, bandázni a grundon, üveg golyózni, gittet rejtegetni (apa vállalkozó, szerintem biztos van vagy volt olyan munkája, ahonnan szerezhetnék...xD), versengeni a másik gyerekcsapattal, és kiállni az elveimért (még akkor is, ha tudom, hogy felesleges - a grundra építkezni fognak, de megmutatni, hogy én igenis kitartok a barátaim mellett...mint szegény Nemecsek, aki bele is halt a játékba). Amúgy nem annyira, mint a Legyek urában, de azért itt is megjelent a gyermeki kegyetlenség...és ez is elgondolkodtató...


Hát, aki szeretné és még nem tette, továbbra is viheti, ha két év múlva még itt leszek, két év múlva is szeretettel várom a linkeket...xD

Jó éjt mindenkinek, ígérem mára már békén hagylak titeket! :)

9 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Rendben, kíváncsi leszek! :D
      Remélem, ha elviszed, nem két év múlva kerül ki. :P :D

      Törlés
    2. Pedig én is képes vagyok az ilyen mutatványokra :D de majd igyekszem ^^

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Vigyétek, vigyétek! :D
      Azért van - kíváncsian várom azt is. :)

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Úgy érzem két év múlva sok ilyen bejegyzést fogok olvasni! :P :D
      De egyébként várom azt is. :D

      Törlés
    2. Két év talán nem lesz. :D
      Hét könyvet már összekapirgáltam.

      Törlés
    3. Na, már csak három! :D

      (Milyen mesés számok. :O)

      Törlés

Mondd el véleményedet, vagy tedd fel kérdésedet! :)