2016. március 8., kedd

Nőnap

Sziasztok!

Azt hiszem ez elég rendhagyó bejegyzés lesz nőnap alkalmából, ugyanis három kisebb - nem feltétlen összeegyeztethető - gondolatmenet is felmerült bennem...

Első: mennyire érdemes komolyan venni egy ilyen napot, amikor manapság már mindennek napokat találunk ki? Az embereket mindenre figyelmeztetni kell...figyelmeztetni kell, hogy környezettudatosak legyenek, hogy ne pazaroljanak vizet, hogy ne ártson az állatoknak, hogy fejezzék ki a szeretetüket, hogy emlékezzünk hőseinkre, vagy a történelem áldozataira...Mindennek van egy napja már, és számomra nehezen felfogható, hogy egyszerűen miért ne lehetnénk minden nap figyelmesek? (Oké, persze jólesik, ha legalább aznap figyelmesek velünk vagy mi vagyunk azok, de nem lehetne állandósítani?)

Második: néhány értelmes ismerősömmel (vagyis tényleg, mindketten nagyon műveltek is) sikerült összekapnunk a női-férfi agy létezésén...Igazából ez nagyban eltér a mai nap témájától, de úgy érzem valahogy idevehetjük...Szerintük nincs férfi és női agy, pedig biológiai felépítésünkből adódóan igen is mások az igényeink, máshogy fogunk fel dolgokat (pszichológusok mondják, hogy a női szeretet az odaadó és feltétlen, a férfi szeretet a szigorú szeretet - és a szeretet kémiai reakció az agyunkban, szóval nyilván a különböző szeretetek különböző reakciók és másképp épülnek fel), így szerintem igen is van, amihez a nők máshogy állnak...

Harmadik, ami eléggé kapcsolódik az előzőhöz: lehetünk-e egyenjogúak? Előre leszögezném, hogy az egyenjogúság ellen nem akarok beszélni, ugyanis nem hiszek a "konzervatív férfi-női szerepekben" (illetve egyáltalán nem hiszem, hogy a mai világban megvalósítható lenne, ha hinnék benne se), viszont a feminizmus modern felfogása (a férfigyűlölő, véres szájú - hisz mindenhol vannak szélsőségek, és most kimondottan erre a szélsőségre koncentrálnék, nem a klasszikus értelemben vett mozgalomra) se hinném, hogy vezet bárhova...
Vagyis...a különböző beállítottságok miatt igen is fontos, hogy minden ember a számára megfelelő munkát kapja...és igen is vannak nemi sajátosságok, amiket mindenképp figyelembe kell venni...de ez egyénenként is eltér, szóval nem csak azt kéne nézni, hogy ez férfi, az nő, hanem azt, hogy ez a férfi ilyen, ez a nő pedig másmilyen, és mindenképp a legmegfelelőbb feladatokat rájuk bízni, nemtől függetlenül, a személyiségüket alapul véve...
Továbbmenve szerintem az egyenjogúság kérdése mostanában eléggé...érdekes helyen áll...nem akarom véleményezni a jelenlegi állást, hanem attól függetlenül szeretném leírni a saját véleményemet, aztán az olvasó majd eldöntheti, hogy ez mennyire helyezhető bele a világba, vagy mennyire tér el...Amikor azt mondjuk, hogy egyenjogúak vagyunk, akkor szerintem nem azt kéne elképzelni - mint sokan teszik egyébként - hogy a nő tanulhat és dolgozhat, DE vezesse a háztartást is...Ha egyenjogúak vagyunk, ugyanannyira kötelességünk utóbbi is, mint a férfiaknak...Nem lustaságból, csupán ha a háztartás vezetés is ránk hárul, és mellé dolgozunk és tanulunk is, az megint csak nem "egyenlőség"...és amúgy is az egyenlőségben hogy várhatnának el tőlünk ilyesmit?
Ha egyenjogúak vagyunk, ne várjanak el tőlünk dolgokat, ha egyenjogúak vagyunk, akkor nem kötelességünk gyermeket szülni se, csak lehetőség, amivel vagy élünk vagy nem (utóbbiban egyébként én is hiszek)...Viszont az embernek, mint minden más élőlénynek is elsődleges célja a faj fenntartása (Schopenhauer, légy átkozott - csak vicceltem, nagyon örülök, hogy megismerhettelek, igazán építőjellegűnek érzem a "kapcsolatunkat")...Szóval...ahelyett, hogy szidjuk a másikat, és megmondjuk, hogy mit csinálhat, mit nem csinálhat, és mit "KELL" csinálnia, be kéne látni, hogy ez csak együtt megy...A férfiak sehol se lennének a nők nélkül, viszont a nők se lennének sehol a férfiak nélkül - még a tudomány mai állása szerint is szüksége van a két nemnek egymásra (ezzel most nem akarom támadni az egynemű kapcsolatokat, csak arról van szó, hogy teljesen mechanikusan nem lehet létrehozni utódokat)...Ha megoldható lenne a fajfenntartás csak az egyik vagy másik nemmel, akkor nem alakult volna ki két különböző...

Igazából hosszú oldalakon keresztül tudnék még erről írni, a helykitöltés mindig is jól ment, de befejeztem, magamban tovább gondolom a dolgokat, a komment szekcióban pedig várom az esetleges észrevételeket, hozzáfűznivalókat, véleményeket, bármit...

És mielőtt elköszönnék, szeretnék MINDEN nőtársamnak boldog nőnapot kívánni így a nap végén, remélem ez a nap IS csodálatosan telt, és remélem az összes többi is így fog telni! :)
(Csak azért, mert úgy gondolom néhányunknak/néhányotoknak ez a nap fontos, és szeretném, hogy minden idetévedt nő különlegesnek érezze magát legalább ma, ha már az év többi napján az emberek meg is feledkeznek a figyelmességről...de higgyétek el, az év többi napján is különlegesek vagytok! Nem ezen múlik. :))

Szép éjszakát mindenkinek! :)

2 megjegyzés:

  1. Egyetértek. Akár tetszik, akár nem férfi társadalomban élünk, és amíg a nők így le vannak terhelve az is marad. Pontosan így kezdődik az egyenlőség, hogy elvonatkoztatunk a szerepektől. Mert a nő is ember. Aggyal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan! És szerintem - bár ezt így nem írtam ki - ezért az egyenlőségért is "egyenlően" (mindkét nemnek) tennie kéne, hiszen - szerintem - érdeke lehet mindkettőnek...mint felvilágosult emberi élőlénynek (nemtől függetlenül megint, csupán azért, mert MIND emberek vagyunk).

      Törlés

Mondd el véleményedet, vagy tedd fel kérdésedet! :)