2015. július 28., kedd

Mama lettem! :)

És haza értem a "nyaralásból" is...Igazából a Facebook-on mindkettőt megtaláljátok (link oldalt - de egyelőre nem nyilvános, gyűjtögetem a posztokat előtte xD), szóval erről nem szeretnék sokat írni, de büszke mamiként az ottani képeket muszáj ide is feltennem, mert hatalmas vágyam teljesült ezzel...valamint szeretném elmesélni a történetét is röviden...:)
Forrás: Facebook
Szóval kezdjük az elején...Nagyon szeretem az állatokat...ezt gondolom mindenki tudja...
Kis koromban több Húsvétkor is kaptam nyuszit (összesen hét nyulam volt...négy fekete, egy albínó, egy fehér barna folttal és egy vörös), de általában nem maradtak sokáig meg nálunk...Nagyon tudtam sajnálni őket, de igazából az elsődleges házi kedvencünk mindig kutya volt, szóval a nyulak olyan töltelék állatkák voltak - és a kevés velünk töltött időnek köszönhetően annyira nem is ragaszkodhattam hozzájuk - így annyira nagyon nem sirattam meg, és mindig örömmel álltam a váltáshoz...
Lehet már írtam, de új kutyát sokáig nem szerettem volna...egyszerűen félek, hogy Kecsi mintájára akarom formálni, mert ő olyan csodálatos és különleges jószág volt (még egy ilyen jó természetű élőlény nem létezik szerintem)...most már készen állnék egy újra, de anyáék nem engedik...
Na a nyulaknál nem ez volt, mindig hatalmas örömmel és szeretettel fogadtam az újabbakat...Aztán anyáék megunták, hogy folyton rövid távon ér véget a nyulas pályafutásunk, meg sajnálták is, és úgy ítélték meg, elég nagy vagyok már, nem baj, ha elmarad a nyulazás...így elmaradt, nem kaptam több nyulat...
Bár minden évben szürke nyuszit szerettem volna, az kimaradt...Mikorra sikerült megjegyezni a szín követelésemet, addigra meg elmaradtak a nyulak...:/
De most egy ideje nekem nagy szükségem van/volt egy kis állatra, egyszerűen érzem, hogy jó hatással van rám...illetve lenne rám...és mivel a házban nem lehet állatot tartani (anya nem engedi), és kutyát se engedett (anya - apa szeretne kutyát...a nyúlra is azt mondta, hogy hozzam nyugodtan xD), gondoltam nyulam lesz...De felmértem a helyzetet, és nem akarok még több ártatlan kis állatot a kegyetlen emberek/patkányok/kóbor kutyák/egyéb ragadozók áldozatává tenni, így eldöntöttem, hogy óriás nyúl kell...Amúgy is voltam kisebb koromban óriás nyúl kiállításon, láttam, milyen szép nagy nyuszik vannak, és egy óriás nyúl nem szökik el olyan könnyen...
Szóval a szín meg volt, a nyúl méret meg volt...a keresgélés közben ráakadtam a "kosorrú" fajtára...ami szerintem a legkülönlegesebb nyuszi...Nagyon szép kiállásuk van, gyönyörű bundájuk (jó esetben), és iszonyatosan cukik...utóbbit kihasználva lelki terrorba kezdtem (aranyos nyulas képeket küldözgettem anyának xD)...Úgy láttam hajlik rá, de mivel "szürke" nyulat nem árulnak, kénytelen voltam utána nézni a színeiknek...
...és így jutottam el oda, hogy nekem KÉK óriás kosorrú nyúl kell...mivel az a szürke...
...tovább nézelődve kiderült, hogy ennek az árnyalatnak a szeme is KÉK (imádom a kék szemeket...xD)...
...szóval egyből beleszerettem...
De sajnos annak ellenére, hogy a legtöbb tenyésztő a csodálatos kék óriás kosorrú nyulak kitenyésztésére fektet a hangsúlyt, a közelben még véletlenül se volt ilyen...
Ezért kinéztem egyet Érd alatt, Törökbálinton, ugyanis Budára szoktunk járni néha rokonokhoz, és hát...az útba esik...Elkezdtem beszélgetni a tenyésztővel, információkat kértem a nyulaikról...
Egyébként egy végtelenül kedves és segítőkész nő, és ő is Lívia, szóval néha én se tudtam, hogy éppen én írtam az e-mailt, vagy ő válaszolt...
És...megbeszéltük a találkozót...
Rengeteg csodás nyuszija volt, annak ellenére, hogy már csak a "maradék" volt meg így nyár közepére (október környékén mehettünk volna megint, de most több idő van egy nyúl beszoktatására), és én egyből beleszerettem egy kislányba...hímért indultunk...és volt is egy csodálatos fekete, de anya azt mondta, EGY nyúl jöhet, és én ezt a kislányt nem akartam ott hagyni...(de apa azt mondta, ha bírunk vele, visszamegyünk egy hímért is xD)
Betetoválta a fülét, összepakoltuk a nyuszit, ellátott tanácsokkal (és majd ellenőrzöm az e-mailem, mert elvileg további információkat is küldött, de még nem igazán jártam arra fele), és hazahoztuk...
Forrás: Facebook
Eredetileg, mivel bakra készültünk, Brian lett volna a neve, de mivel idő közben "nemet váltott" a nyuszi, így nagyon kreatívan Marilyn-re kereszteltem...Ezt a zseniális név választásomat SENKI nem értékelte, szóval elmagyarázom itt is...Ugyanarról a személyről kapta a nevét...A bak nyuszit Marilyn Manson (Brian Hugh Warner) után szerettem volna elnevezni Brian-nek, de mivel nőstény nyúl jött velünk, így Marilyn Manson után a Marilyn-t vettük kölcsön...
Egyébként az én kis kékségem nagyon huncut jószág...még nem költözhetett be a ketrecébe, és mindig sunyin néz, amikor össze akar pisilni valamit...szóval én jó mamihoz méltóan állandóan takarítok utána...egyébként lakberendező is, folyton szét górja a kaját, belemászik a vizébe, és mivel picit vedlik is, tényleg takaríthatok...
A falat és az ajtót is nagyon szereti kaparászni, és nagyon úgy érzem, hogy kis bajkeverőm lett...

A bakok, mikor kitették őket, összehúzódtak, vagy menekültek...Marilyn drága dobbantott, hogy neki ez nem tetszik...lepofozta az egyik bakot is...Egy egyéniség...Bár nagyon megszeppent az utazás alatt, nem igazán barátkozik még, igyekszem sok időt tölteni vele, hogy megszokja a közelséget...már egy pókot is levadászott, szóval igazi kis fenevadam lett...Nem véletlenül kellett ő nekem...:)
Mondjuk ő még fiatal nyuszi, mindössze négy hónapos...:)

Hát...mára ennyit, ha kiköltözött a lakásába, valószínűleg a Facebook-ot (ha készül egy normális kép, amin éppen nem mozgolódik, vagy néz rám ilyen kis sunyin, akkor a személyeset is) elárasztom vele...
Egyébként gyönyörű nyusziról van szó...csodálatos minden szempontból...Szerintem jól választottam...:)

Ha ti is szeretnétek óriás kosorrú nyuszit, bátran ajánlom Kazatsay Lívia tenyésztőt...Nagyon kedves, segítőkész, és gyönyörű nyuszijai vannak...:)

Én most megyek elrendezem a képeket és vázlatokat, valamint kipakolok, és megnézem Marilyn-t is, hogy kell-e takarítani utána megint, vagy kér-e valamit...:)
További szép napot mindenkinek! :)

2 megjegyzés:

  1. Jaj, nagyon kis édes ^^ Én nagyon sokáig szerettem volna nyuszit, de panelba nem szeretne a férjem. Még abban van minden reményem, hogy ha összejön egy kertes ház, akkor létrehozhatom azt az állatfarmot, amiről álmodozom :D Mert hát szeretnék kutyát, nyuszit, sünit... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ismerős az érzés...xD
      Nálunk anya azt mondta, hogy "EGY DARAB ÁLLAT"...szóval...kutyánk nem lesz...:(
      Egyébként megértem őt is...de van ilyen nyúl miniben is...:D
      (Törpe kosorrú nyuszika...:D)
      És német tanárom is panelban tartja az ő törpenyusziját...nem büdös, meg semmi...szobatisztaságra lehet nevelni, onnantól csak a vedléskor "koszos" az állat...amúgy rendesen egy helyre megy piszkítani...:)
      Csak annyi, hogy egy sarkot rá kell áldozni akkor is, és szabadon kell engedni néha garázdálkodni a jószágot...:)
      (Döncit tanárnő teljesen szabadon tartja a panelban, de a törpenyúl megvan a ketrecben is, ha néha kiengedik...vagy megsétáltatjátok...)

      De ebből véletlen se legyen vita, inkább a családi házhoz szurkolok nektek, nem Viktor meggyőzéséhez! :)

      Törlés

Mondd el véleményedet, vagy tedd fel kérdésedet! :)