2015. május 10., vasárnap

Manson Livi's revenge...

...on policy, norms and public taste...Avagy SOMETIMES THEY COME BACK 3!

Sziasztok! :)
Vasárnapra úgy gondoltam, hogy egy laza kis élménybeszámolót hozok...:)
A bolondballagás egy vicces történet...sokáig nem tudtam eldönteni, hogy mi legyek...tele voltam tervekkel, aztán véletlenül belebotlottam egy "Manson Livis" képbe (igen, régen hatalmas fekete szemekkel és fekete rúzzsal is kimentem emberek közé, és ragadvány nevem lett ez is...mint az alvós vagy mint a boszorka/boszi és az őrangyal...tudathasadásos volt a becenevem xD), és akkor eldöntöttem, hogy nekem Ő KELL! (Amúgy is nagyon tisztelem és szeretem Marilyn Mansont, és a legjobb barátai Joey Jordison - aki eszméletlenül cuki még elhízva is és szörnyen tehetséges - valamint Johnny Depp - ... - szóval úgy gondoltam feltámasztom halottaiból az én Mansonomat...Amúgy is a házirend fogott csak vissza a szörnyű fejektől, utcára bár kicsit kifinomultabban de gyakran mentem ki félig Mansonként, tehát most lényegében önmagam lehettem...:D
Mindenki nagy megdöbbenésére, hogy nézek én ki? El nem tudják képzelni amúgy, hogy milyen jó volt...a minimum 10 rétegnyi vakolat alatt éreztem úgy, hogy végre a saját bőrömben lehetek...Egyébként konkrét képet választottam, ugyanis Mansonnak brutálisabbnál brutálisabb sminkjei vannak, de én amint eldöntöttem, hogy ő leszek, azonnal tudtam, hogy a régi poszteremet (ami régen az ágyam felett volt és ha kinyitottam a szemem azt láttam meg először) fogom lemásolni...mind öltözködésileg, mind sminkileg...
Szóval ez volt a cél...a gondok ott kezdődtek, hogy NINCS "dögös pink" szemfestékem...se fáradt...egyáltalán...ami rózsaszín szemfestékem van, az mind vagy természetes (nude) vagy pedig tele van csillámmal, de ilyenem nem volt...xD

Az eredménnyel mondjuk teljesen meg vagyok elégedve, pirosítót használtam a sminkhez a szemem alá, de külön kép nem készült rólam, ezért élvezzétek a zseniális képeket - amiket elvileg közzétehetek, de Eilith drága, ha nem tetszik, hogy itt vagy, akkor nagyon ügyesen kicenzúrázlak (átfirkálom a fejed feketével, én így cenzúrázok...paint is magic...xD). :D
A többi kép már fent van a közösségi oldalak valamelyikén (többnyire Facebook-on)...hát akkor kezdjük el...:D
"5 év alatt egy mosdó-szelfink se volt...legalább utolsó nap pótoltuk"
Lenyúltam a képemet, és a kép aláírásomat...borzasztó vagyok...Mondjuk médiából arra kaptam dicséretes ötöst, hogy egy film elemzését innen kiírtam lapra...azt a posztot azóta töröltem, nem akartam, hogy másolásnak tűnjön, mert végülis ÉN írtam, ÉN találtam ki, ÉN fogalmaztam meg, teljesen az ÉN véleményem volt, de mégis két évig fent volt itt, mielőtt beadtam...
Ezt a képet Eilith anyukája készítette, és osztotta meg facebook-on, ezért ilyen őszinte a mosolyunk...bár akkor még nem láttuk a sötét jövőt...xD
Szóóval...lenyúltam a képet, itt legalább idegenek látják, nem az ismerőseink...:D
Egy osztálykép osztályfőnöktől kölcsönözve facebook-ról (egy hiányzó volt aznap, így pontosan hárommal kevesebb diák van a képen, mint ahányan kilencedikben kezdtük...xD), csak azért, mert itt látszik, hogy Ádika van rajtam...<3
Egy szörnyen szexi kép, miközben igazítom a kalapom, és valamit magyarázok Eilithnek...
...tökre belelendültünk a szelfi-készítésbe...ja...és Eilith lopott egy komcsi kalapot közben.../attól akitől én szereztem az enyémet...xD/

És a végére hagytam egy képet...Tudjátok...van néhány nagyon modern és nyitott rokonom (begyepesedett, szűk látókörű, megvezethető - de szerinte ő nyitott)...Aki egyáltalán nem tolerál...kicsit se...véletlenül se...az első pár évben még lehet röhögtem is magamban, hogy milyen buta, és beszólogat...de most már szánalmasnak érzem, amit csinál...
Az emberek nagy része vakon követi a normákat, ezzel nincs gond...és aki nem úgy néz ki, ahogy azt elvárnák, azt kinézik...ezzel sincs gond...megszoktam a furcsa tekinteteket, a síró gyereket, a beszólogató nyanyákat a villamoson...elfogadom, hogy az emberek nem szeretik, ahogy kinézek...még azt is elfogadom, hogy nem fogadják el (bár ez elég nagy ostobaságra vall, mert a külső az csak külső)...Szóval a lényeg az, hogy megszoktam a kritikát, a beszólogatást, még ha néha túl messzire mennek is...Én így szeretem magamat - a külsőmet legalábbis, bár nem titkolt szándékom, hogy szeretnék még több testékszert - nekem tetszik, másnak meg nincs köze hozzá, hogy mit csinálok a testemmel...Azon is kiakadtak, hogy sminkelek, hogy levágattam a hajam...anyának is tetszett (pedig ő is undorodik a piercingjeimtől...és először bele volt betegedve, hogy látszik a fülem, de annyira megszokta, hogy már fel se tűnik neki)...a lényeg az, hogy még az állandó alázást is megszoktam (ami "jó tanács volt")...Jó tanács az, hogy változtass a külsődön...mert: undorítóan nézel ki (aha), soha senki nem fog szeretni (aha), soha nem fognak elfogadni (aha)...rendben, persze...megértő bólogatás: öreg már, hülyeségeket beszél...Bár először szarul esett, hogy pl alkoholisták alá soroltak értékileg, de nem baj...öreg, nem tudja miket beszél...Az új mániája a felsoroltak mellett az, hogy ÉN SZÉGYENT HOZOK MINDENKIRE A KÜLSŐMMEL...Először is...szerintem nem kell szégyenkeznem a külsőm miatt, nem ego vagy ilyesmi, de magamnak tetszik a külsőm (amikor nem, akkor sminkelek...). Elsőre...aztán rájöttem, hogy ez tulajdonképpen az ő szegénységi bizonyítványa, és ha valakinek szégyellnie kell magát, akkor az Ő, azért mert nem bír elfogadni úgy, ahogy vagyok...azért, mert egy fiatal nőt fenyeget azzal, hogyha az anyja élne biztos megverne és mennyire megérdemelném...azzal, hogy egy fiatal nő önbizalmát rombolni próbálja, és bebizonyítani hogy minden pasit elriaszt (tájékoztatásul...akik nem tudják elfogadni a piercingeket azok vagy nem szólnak hozzám, vagy nem kezdek velük)...azzal, hogy azt hiszi, hogy befolyásolhat egy olyan nőt, akihez SEMMI köze nincs...mert nincs...ismerhetne, mert a rokonom, de sajnos nem tud átlátni az ostobaság ködén, ami a fejecskéjében lebeg...nem képes gondolkodásra, se felfogásra se elfogadásra...ez a követendő példa? Inkább hozzak szégyent a külsőmmel másokra (nem mintha akárkire tartozna), mint hogy ilyen ostoba legyek...
Szóval a következő képen a büszkék vagyunk rájuk fal mellett állok az iskolában, amint éppen Mansonként hozok szégyent MINDENKIRE...
Tökéletesen cenzúráztam...a tablóképes fejemet elnézve magamat is ki kellett volna...na mindegy, most már itt is itt lesz a teljes nevem...máshol is Black Fairy-ként találtok rám (pl. Rockerek.hu-n), és ott is ki van írva a teljes nevem...xD

Ja...és outfit bejegyzésnek is ígértem szal...tetőtől talpig:
- fekete kalap (egy nagyon jó barátom)
- nyakkendő (apa fiókja)
- blézer (kínai, 6000.-)
- csőtop (H&M, 1290.-)
- nadrág (Tally Weijl, kb 7000.-)
- csöves kesztyű (N, házi készítésű)
- láncok (N)
- Ádika (az a bolt már bezárt, de 20 soros, fekete Steel bakancs, 30000.- volt)

Smink:
  • avon calming effects alapozó - ivory pink, kb 1200.-
  • essence all about matt fixáló kőpúder, 1000.-
  • essence fekete szemöldökceruza, 650.-
  • moyra gel look fekete körömlakk, 350.-
  • avon supershock szemhéjalapozó - light beige, kb 1000.-
  • maybelline color tattoo - timeless black, 2300-2600.-
  • avon mono szemhéjpúder - fekete, 1200-1300.-
  • alverde pirosító - flamingo, 1400.-
  • maybelline the rocket waterproof szempillaspirál - fekete, 2000-2200.-
  • essence stay matte - silky red, már nem gyártják
Az emberek feje, amikor egy hatalmas, idétlen, mindent eltakaró, kék napszemüvegben kimész úgy, hogy teljesen be van borulva...felbecsülhetetlen...
És az a fej, amikor leveszed a napszemüveget, és meglátják ezt...hát arra meg már tényleg nincsenek szavak...xD

Szerintetek ügyesen hoztam szégyent minden ismerősömre? :)

4 megjegyzés:

  1. Már bocsánat, de szerintem a hozzáállás a szégyen, nem az, hogy hogyan néztél ki, mert azzal semmi baj nem volt.
    Csini voltál, és tök jól állt.
    A bolond balagást imádtam. Mi akkor direkt kimentünk a suli köré sétálni, csak az emberek meghökkentésére. Felbecsülhetetlen érzés a megdöbbent arcokat látni. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minket nem engedtek ki...suli időben...csak szünetekben zaklathattuk a kisebbeket...xD
      De én így mentem haza is tehát...
      Nekem tényleg kicsit olyan volt ez, mintha a sok szabály között először lehetnék önmagam iskolában is...

      Rokon ezzel már tényleg minden határt atlepett, mindig igyekeztem nem az orra alá dorgolni semmit, de a szeme túl jó még öregkorára is...:/ (biztos ezzel kompenzálja a sok kedves gondolatát...)

      Törlés
  2. Most hogy olvastam a rokonod hozzáállását mérges vagyok és értetlenül állok a történtek előtt. Először is, iszonyatosan jól néztél ki! Annyira látszik a képekből, hogy ez a te világod, így érzed jól magad és így szinte sugárzol a magabiztosságtól, hogy nem is értem miért ne lehetne téged így elfogadni. Csinos vagy, szép az arcod, a stílusoddal meg semmi baj nincsen. Régen azokat is lefujjogták, akik meg merték mutatni a vádlijukat, ennyi erővel ez is olyan kb. Fejlődő világ vagyunk, az ízlések, stílusok változnak, te pedig így vagy jó, ahogy vagy. A többiek véleményével meg nem kell foglalkozni. A régebbi generációk ezt nehezen értik meg. Szerintem egyébként sokkal aggasztóbb az, mikor egy fiatal lány kipakolja magát - na akkor az nem hoz szégyent magára és másokra? Azt valahogy jobban tolerálja a társadalom, csak nem tudom miért...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg úgy éreztem, hogy végre önmagam lehetek...sose hittem, hogy suliban erre sor fog kerülni...a házirend az házirend, az oktatásban való részvétel a gimiben választás kérdése...Tehát ha oda akarok járni, elfogadom az előre felallitott elvárásaikat...és ezzel így semmi gond nincs, tudtam mivel jár...És annak ellenére, hogy nem feltétlenül sikerült magam hozzá tartani, még onnan se néztek ki, sőt valamiért tudtak büszkék is lenni rám...(a nyelvtan versenyek miatt amúgy)

      Rokonomnál meg amennyire tudom, "visszafogom" magam...nem szedem ki az ékszereket, de pl ennél valamivel kevesebb sminket (vagyis többnyire ugyanennyit, csak színesebbet) kenek magamra és sose emlegetem a témát...főleg, hogy átvitt értelemben már belém nőttek az ékszerek is, nekem fel se tűnik, hogy ott vannak és néha teljesen meg is feledkezek róluk már...

      Én se értem amúgy...de ebből is kihozta azt, hogy én elvarom, hogy elfogadjon, de én nem fogadom el, hogy ezek nem termeszetes vagy normális dolgok...elfogadom...és azt is, hogy nem fogad el - vagyis a szégyenhozós dolog után már nem is érdekel, mit gondol...és még én is tudom, hogy meg fogom unni az ékszereim valamikor, akkor kiveszem és esetleg marad egy heg emlékbe...vagyis...esetemben sok heg...

      Törlés

Mondd el véleményedet, vagy tedd fel kérdésedet! :)